A korszerűbb egészségügyi ellátás és az ellenőrzések szigorítása hozzájárult a táppénzes napok számának csökkenéséhez - legalábbis ezt állítja az Országos Egészségügyi Pénztár. Az OEP szerint hasonló csökkenés figyelhető meg a táppénzre fordított kiadások összegében is.  Amíg 2009-ben 108 milliárdot fordítottak táppénz kifizetésére, addig tavaly 79,4 milliárdot, azaz közel 29 milliárddal kevesebbet. Ugyanakkor hiába a táppénzt igénybe vevők számának apadása, az OEP munkatársai - ellenőrzéseik során - egyre több esetben szembesülnek csalással, a közpénzek nem megfelelő kezelésével, melyek már a rendőrség hatáskörébe tartoznak.

Mint azt az OEP-től megtudtuk, a visszaélések visszaszorítását többek között az a 195 tagból álló felülvizsgáló főorvosi hálózat biztosítja, amely a keresőképtelen állományba vett és tartott betegek ellenőrzését végzi. Bár tekintve eszközrendszerüket, hatékonyságuk egyesek szerint megkérdőjelezhető, mivel ők csupán konzultálnak és orvosszakmailag tesznek javaslatot a táppénzfolyósítás megszüntetésére.

A felülvizsgáló főorvosok roppant csekély száma ellenére tavaly közel 67 ezer ellenőrzésük során több mint egymillió esetet vizsgáltak meg. 2009-ben is közel egymillió vizsgált ügyből több mint 41 ezer esetben szüntették meg a keresőképtelen állományt. Igaz, az OEP hozzátette: túlnyomó részben ez a beteg kezelésének befejezése miatt történt, tehát nem minden esetben volt jogosulatlan. Ilyen nagyarányú ellenőrzés során, azt lehet mondani, elég csekély a visszaélések száma, tekintettel arra, hogy az OEP elmondása szerint munkatársaik egyre többször találkoznak csalással.

Az egyik, nevének elhallgatását kérő vidéki felülvizsgáló főorvos azonban rávilágított a felülvizsgáló orvosi rendszerben tapasztalható problémákra és feszültségekre. Mint mondja, a felülvizsgáló orvosok száma az évek során folyamatosan csökken, ahelyett, hogy növelnék az állományt. Arról nem is beszélve, hogy 2001-óta nem kaptak béremelést, annak ellenére, hogy munkájuk megtriplázódott. „Ha végbemennek az egészségügyet érintő változások, szigorítások, akkor könnyen elképzelhető, hogy a hálózatból 50-60 ember kivonulására lehet számítani, ami komoly gondot jelent már csak azért is, mert ehhez a munkához nagyon nagy tapasztalat kell, a lassú betanulás miatt pedig akadozna a rendszer” – mondta a forrás. Szerinte a kollégák eléggé a tűréshatár szélén állnak, most van az a pont, hogy ennyiért még éppen, hogy elvállalják a munkát, de nem tudja, ezt meddig érdemes csinálni. Mint mondta, nem jó ötletnek tartja, hogy az OEP együttműködik a rendőrséggel és bevonják őket az ellenőrzésbe, amit azzal magyarázott, hogy a táppénzek felülvizsgálata orvosi döntéseket igényel, ezért a rendőrök rossz irányba viszik el az ellenőrzést.

Az egyik vidéki háziorvos nem értett egyet a felülvizsgáló orvosok számának növelésével, szerinte nem fogják emelni azok számát, mert az nem lenne járható út. Ráadásul a háziorvos azt sem tartotta helyénvalónak, hogy 200-300 ezres fizetéseket kapnak ezek az orvosok. Mondta ezt annak ellenére, hogy nagyon jó viszonyban van az őt, minden hónapban ellenőrző főorvossal.

A híradásokra alapozva elmondható, hogy ha a Btk.-ban külön tényállásként kezelik majd a táppénzcsalást, akkor az egészségügyi szakemberek röpke idő alatt be tudják adni azokat a használható feljelentéseket, amire a rendőrséggel való együttműködés keretében például megtanítják őket. Az első kezdeményezés az OEP regionális területi hivatala és a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság között "kísérleti" jelleggel jött létre, annak érdekében, hogy leleplezzék azokat, akik szándékosan, kifinomult módszerekkel megkárosítják az Egészségügyi Alapot. Az OEP szerint megállapodásukat nem az esetek nagy száma indokolja, hanem maga a bűnelkövetés növekvő tendenciája, azaz, hogy a megyében az elmúlt két évben 25 milliárd tb-támogatást igényeltek jogosulatlanul.

Korábban a sajtóban megjelent, hogy ha sikeres lesz a kezdeményezés, akkor az OEP országos szintű hálózatra is kiterjeszti ezt. Mint azt a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságtól megtudtuk, az együttműködő felek minden év január 31-ig kiértékelik az elmúlt egy éves ciklust és ezt követően eldöntik, hogy sikeresnek mondható-e a munka.

Az OEP távolabbi terveiről csupán annyit árult el, korai lenne nyilatkozni, tekintve, hogy még két hete indult a kezdeményezés, ami kezdeti stádiumban van, és az eredmények kirajzolódásához időre van szükség, de egyes becslések szerint körülbelül egy év után már mérleget lehet készíteni és eldönteni, hogyan tovább (sikeresebben fel tudják-e deríteni többek között a táppénzcsalókat - szerk.). Az OEP tervei között szerepel, hogy valamennyi megyei rendőr-főkapitánysággal felvegye a kapcsolatot, és praktikusnak tartja, hogy a Hajdú- Bihar megyével szomszédos megyékkel kezdje a sort, mint például Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, ami a későbbiekben lehetőséget adhat a megyék közötti együttműködésre, az országos hálózat kiépítésére. A felülvizsgáló főorvosok számának növelésére azonban nem tért ki.