A műsorban megkérdezett hallgatók egyike sem találkozott még bérvizsgázókkal, az interneten azonban egyre több az ilyen lehetőség. A tarifa tízezrektől százezrekig terjedhet, attól függően, milyen tárgyról, esetleg nyelvvizsgáról van szó.

Állítólag vidéken ritkább az ilyen eset, mert a tanárok majdnem mindenkit ismernek arcról, és nem is feltételezik, hogy valaki ilyen módszerhez fordulna, kiszűrni azonban igazából nem nagyon lehetne - mondta a műsorban egy vidéki intézmény dékánhelyettese. A mobiltelefonos puskázásnak ugyanakkor ők is megpróbálják elejét venni, például úgy, hogy a vizsgákon olyan feladatokat adnak, ahol nem a lexikális tudáson, hanem az ismeretek felhasználásán van a hangsúly. Sajnos, szűrni kell már a szakdolgozatokat is, és a plagizálás leleplezésében már számítógépes programok is segítenek - tette hozzá a szakember, aki ugyanakkor abban bízik, a hallgatók azért előbb-utóbb kivetik maguk közül a csalókat.

Nem egészen értett ezzel egyet az ELTE-ről, illetve a BME-től érkezett két oktató, szerintük a diákok inkább szolidárisak egymással. A hamisítás, puskázás, plagizálás természetesen náluk is előfordul, de azt mondták, nem ez a legfontosabb számukra, ráadásul az így produkált dolgozatok, vizsgák általában gyengébbek is, mint ha valaki tanult volna, az egyetem éveit pedig úgysem lehet végigcsalni. Azt mindketten elismerték, hogy a technika ma már nagyon komoly segítséget jelenthet a hallgatóknak, a mobiltelefont ők sem nagyon engedik be vizsgára, ám a kiindulópont szerintük mégis az, hogy aki egyetemre jött, az tanulni akar. A diplomavásárlásról úgy vélték, az ma már meglehetősen ritka, ráadásul nagyon könnyen ki is szűrhető, a nyelvvizsgákkal azonban előfordulhatnak trükközések.

Ezt erősítette meg az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Bizottságának vezetője is, aki azt mondta, a bizonyítványhamisítások mellett egyre gyakoribb a bérvizsgáztatás is, amivel egyelőre nem is igen tudnak mit kezdeni, hiszen az elmosódó fényképek alapján gyakran nem is nagyon lehet azonosítani a vizsgára érkezetteket. Hozzátette azt is, hogy amíg a büntetési tételek ilyen alacsonyak, addig nehéz visszaszorítani ezt a jelenséget. Az ORFK szóvivője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet a Napközbenben, hogy az ilyen esetek nagy részében megvalósul a közokirat-hamisítás bűntette, ami akár három évvel is büntethető, és kollégái már sok csalót le is buktattak.