A Fővárosi Közgyűlés szerdán dönt Budapest új zászlajáról. A Tarlós István által jegyzett előterjesztés szerint az új zászló alapszíne fehér, szegélyét piros-fehér-zöld háromszögek alkotják, közepén Budapest címere helyezkedik el.

A 10 millió forintba kerülő zászlócsere oka, hogy Budapest jelenleg is használt lobogója „néhány más zászlóval könnyen összetéveszthető” – derül ki a főpolgármester előterjesztéséből. A városvezetés célja „olyan arculat megvalósítása, amely a hagyományaira büszke, azokat vállaltan folytató, ugyanakkor a modern szerephelyzet feladataira fölkészült, erőteljes város képét mutatják”.

Bármit jelentsen is a fenti, már nyelvileg sem könnyen értelmezhető mondat, az biztos, hogy Budapest zászlajának lecserélése távolabb már nem is állhatna a hagyománytisztelettől.

Tekintélyek

A főváros zászlajáról ugyanis a közgyűlés 1873. május 29-én, tehát Pest, Buda és Óbuda egyesítésének évében határozott. A döntést egy szakértői csoport munkája alapozta meg, amelyet báró Nyáry Albert történész professzor, a heraldika nemzetközi szaktekintélye vezetett. A grémiumban olyan tudósok tevékenykedtek, mint Rómer Flóris, Nagy Iván és Horváth Árpád.

A testület célja az volt, hogy „amennyire lehetséges, a városok eddigi címerei és színei a múlt iránti kegyeletnél fogva megtartassanak”, ennek megfelelően alkották meg Buda vörös és arany, valamint Pest sárga és kék lobogójából Budapest vörös, arany (sárga) és kék színű zászlaját.

Régi főpolgármester, régi ülésterem, régi zászló nem jó

Túry Gergely

Tarlós István korábban a Magyar Hírlapnak nyilatkozva azt mondta: Budapest zászlaja a románt koppintja, nem tetszik neki, meg is fogják változtatni. (A hagyományos Budapest-zászló már korábban eltűnt a Városháza homlokzatáról, és a közgyűlési teremből is, utóbbiból az Európai Unió zászlaja is.)

Nem román

Súlyos tévedés, hogy Budapest zászlajának bármi köze lenne Romániához, az egyesített Románia ugyanis 1877. május 17-én, tehát Budapest létrejötte után négy évvel jött létre, s mint fent említettük, a magyar főváros zászlaját Pest és Buda lobogójának "egyesítésével" alkották meg. Nem beszélve arról, hogy a román nemzeti színek, a vörös, a sárga és a kék Erdély színei voltak, így a nemzeti érzelmű városvezetés fenntartásai e tekintetben is értelmezhetetlenek. Románia zászlaja ráadásul függőlegesen osztott, színeinek sorrendje pedig fordított. Az tény, hogy a románok korábban is használták már ezeket a színeket.

Nem mellékes, hogy Románia baráti ország, és Magyarországgal együtt az Európai Unió tagja, nem világos tehát, hogy a főpolgármesternek mi a baja a szomszédos országgal.

Az új főpolgármester új ülésterméhez hamarosan új zászló is lesz

Horváth Szabolcs

Az új kiszemelt, a farkasfogas zászló – bár néhány önkormányzat használja – alapvetően hadizászló; a Tarlós-zászlóhoz nagyon hasonló a Magyar Honvédség szárazföldi csapatzászlaja és haditengerészeti zászlaja.

Az önállóság jelképe

A budapesti zászló megváltoztatása 1929-ben vetődött fel, ekkor Hóman Bálint egyetemi tanárt, Gárdonyi Albert főlevéltárnokot és Csánki Dezsőt, az Országos Levéltár főigazgatóját kérték fel a főváros címerének és zászlajának felülvizsgálatára. A neves szakemberekből álló testület nem javasolta a zászló módosítását, ennek ellenére a Parlament – és nem a főváros – 1930-ban, egy Budapest önállóságát egyébként jelentősen megcsonkító törvénnyel úgy döntött, hogy a kék sávot zöldre cseréli.

A második világháború után rövid ideig Budapest visszakapta 1873-as zászlaját, igaz, a korona eltűnt a címerről. A kommunista évtizedekben – amikor Budapest ismét elvesztette önállóságát – a fővárosnak nem volt zászlaja, címere is csak 1966-tól. Miközben tehát Budapest vezetése a főváros hatásköreit és önállóságát kívánja erősíteni, megválik a város önállóságát 138 éve jelképező szimbólumtól.

Kakukktojás

Túry Gergely

A Fővárosi Tanács 1989-ben – még a rendszerváltás előtt, de már az önkormányzatiság elvét figyelembe véve – ismét egy szakértői testület javaslatára döntött arról, hogy Budapest visszakapja 1873-as jelképeit, címerét és zászlaját egyaránt.

Ízlés szerint

A zászlócsere csak egy a főpolgármester megannyi szimbolikus döntése közül, a közterületek átnevezése köztük a legismertebb. Tarlós István látványosan próbál szabadulni a Demszky-korszak elemeitől; a Fővárosi Közgyűlést – amely már nem csütörtökön, hanem szerdán ülésezik – az Új Városháza patinás ülésterméből a Városháza kevéssé reprezentatív dísztermébe költöztette, amelyet a 70-es éveket idéző bútorzattal rendeztek be.

A díszpolgári címeket már nem november 17-én, a Főváros Napján adják át, hanem június 19-én, a szovjet csapatok távozásának évfordulóján. A Csengery Antal díjakat sem a szabad sajtó napján kapják a kitüntetett újságírók, hanem a költészet napján. Tarlós István – két évtizedes hagyományt megtörve – március 15-én nem a Petőfi-szobornál, hanem a Batthyány-örökmécsesnél mondott beszédet.