A fegyveres és rendvédelmi dolgozók érdekképviseleteinek fellépése a legutóbbi időben alkalmas lehetett arra, a társadalom egy jelentős részében félelmet keltsen, az állambiztonságba és a közrendbe vetett hitet megingassa - mondta az alkotmányjogász az MTI-nek.

Mint megjegyezte, az elmúlt időszakban több szakszervezeti vezető is arra utalt megszólalásában: ha nem teljesítik követeléseiket, annak előre nem látható, súlyos, adott esetben kontrollálhatatlan következményei lehetnek. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke május 9-én, a belügyminiszterrel folytatott informális megbeszélést követően újságírók előtt például azt mondta: elkövetkezhet az az idő, amikor a szakszervezeti vezetők nem tudják egy-egy demonstráció békés jellegét biztosítani.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint itt már sokkal többről van szó, mint érdekképviseletről, a jelek szerint ugyanis egyes szakszervezeti vezetők "már nyílt politizálást folytatnak". Holott - mint rámutatott - az alkotmány egyértelműen rögzíti, hogy a rendvédelmi dolgozók politikai tevékenységet nem folytathatnak. Mint leszögezte: alkotmányos értelemben a szakszervezetek feladata, illetve jogi mozgástere a munkavállalók érdekeinek képviselete, nem pedig politikai szerepvállalás útján a mindenkori kormány megdöntése.

Hiányzik a számonkérhetőség, a szankció, ezért módosítani kellene a sztrájktörvényt, a szakszervezetekre vonatkozóan a munka törvénykönyvét, valamint az egyes hivatásrendekre vonatkozó jogszabályokat - mondta az alkotmányjogász. Mint magyarázta, vannak olyan hivatásrendek, ahol el kell fogadni, hogy az érdekek védelmére csak korlátozott jogkörök állnak rendelkezésre.