Az Európai Újságírók Szövetségének magyar tagozata és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola szervezésében megtartott sajtóbeszélgetésen a miniszter előadását azzal kezdte, hogy az Oszama bin Laden likvidálását követő 40 nap alatt, a vallás által előírt gyász idején nem kellett az al-Kaida gyors válaszreakciójától tartani. Oszama bin Laden személyéről elmondta: egy fétist sikerült lebontani, annak ellenére, hogy operatív akciók megszervezésében, tervezésében már nem vett részt. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a likvidálás után az összes fejlett országban a nagykövetségeket, diplomatákat és a kiemelt infrastruktúrájú területeket, például az atomerőműveket, repülőtereket fokozott védelemmel látták el. A gyászidő felkészülésre adott lehetőséget, a belügyminiszterek tanácskozásán Brüsszelben a tárcavezetők zárt ajtók mögött felmérték a helyzetet, és közös döntést hoztak a bevezetendő védekezési mechanizmusokról, azok fenntartásának szintjéről. 

Felhívta a figyelmet, hogy a New York-i terrortámadás tízéves évfordulója közeledik, és hírszerzési információk alapján felvetődött annak a lehetősége, hogy a szervezet "ismét emlékezetessé akarja tenni ezt a dátumot". Hangsúlyozta: a szervezet sejtekre bomlott, ezeknek a sejteknek nincs operatív központi irányításuk, központi kiképzésük, központi anyagi támogatásuk, ezért kiemelt, nagy terrorcselekményre nagy valószínűséggel nem kell számítani. Ez Európa belügyminisztereinek és titkosszolgálati vezetőinek megítélése is - szögezte le. 

Pintér Sándor szerint kisebb figyelemfelkeltő akciókkal, például diplomaták, kormánytisztviselők esetleges megtámadásával azonban számolni kell. Kiemelte: azok lehetnek célpontban, akik valamilyen módon részt vettek az al-Kaidával szembeni küzdelemben, s ide sorolta a titkosszolgálatok, rendőrségek vezetőit, az igazságügyi területen dolgozó vezetőket és a minisztereket. Rávilágított: célpontok lehetnek újságírók, kiemelkedő médiaszereplők, karikaturisták vagy akár celebek is.

Elmondta, hogy lista készült arról, mely szervezetek és vezetők azok, akik képesek lehetnek támadásra, az ő tevékenységüket különböző eszközökkel, módszerekkel figyelik a világ titkosszolgálatai, és összehangolt információs bázist hoztak létre. Ebben a körben az Európai Unió és az Egyesült Államok titkosszolgálatai is részt vesznek.

A 40 napos gyászidő június 9-én járt le, Pintér Sándor szerint ehhez kapcsolódik Ajmán az-Zavahirinek, az al-Kaida egyik vezérének június 3-i videoüzenete, amely arról szólt, hogy a szervezet él, és továbbra is célpontnak tekinti az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szervezeteit. 

Szeptember 11-re fókuszálva a miniszter kérdésre válaszolva elmondta: Magyarországon folyamatosan növelik azoknak az egységeknek az aktivitását, amelyek a védelmi, hírszerzési feladatokban részt vesznek. "Bizton mondhatom, hogy szeptember 11. környékén kiemelt védelem lesz az általunk célpontnak tekintett helyeken" - jelentette ki. 

Egy kérdésre, hogy a jelenleg több ország képviseletét is ellátó líbiai nagykövetség védelmét hogyan tudják biztosítani, Pintér Sándor azt mondta: a civil munkatársakat és a családtagokat már hazahozták Líbiából, emellett ígéretet kaptak arra, hogy sem a lázadók, sem a Kadhafihoz hű erők nem támadják. Emellett diplomáciai egyezségen alapuló védelmet tudnak biztosítani a nagykövetségnek - tette hozzá. 

Általánosságban elmondta: a publicitás miatt általában emblematikus célpontokat keresnek a terroristák, például turisztikailag látványos helyeket. Az MTI kérdésére, hogy maga az európai uniós soros elnökség tekinthető-e egy ilyen emblematikus helyszínnek, azt mondta: igen, a soros elnökség figyelemfelkeltő lehetett volna, de mint fogalmazott: így hét nappal a soros elnökség lezárulta előtt bízik benne, hogy "úgy fejezzük be a soros elnökséget, ahogyan kezdtük, biztonsággal, békében". 

Megjegyezte: sokan erősen tartottak attól, hogy a soros elnökség rendezvényei miatt "bedugul majd a főváros", de a 260 budapesti rendezvény és a delegációk nem okoztak fennakadást, a főváros közlekedése szinte észre se vette. Kifejtette: a szervezéssel, biztonsággal, ellátással sem volt gond.

A célponttá válással összefüggésben beszélt a "leggyengébb láncszem teóriájáról", vagyis arról, hogy egyes terroristák kereshetnek olyan célpontot, ahol a legkisebb a védekezési, elfogási képesség. Pintér Sándor úgy fogalmazott: "mi nem szeretnénk ezt, mi felkészült ország képét szeretnénk mutatni", felkészült hírszerző és elhárító rendszerrel. Hozzátette: a Terrorelhárítási Központot kifejezetten a hírszerzés, a -feldolgozás, az elhárítás és a védelem komplex együttműködésére szervezték meg. Az Európai Unióban 16 ország hozott létre ilyen szervezetet - mutatott rá.

Túry Gergely