Selmeczi Gabriella úgy fogalmazott: "közeleg az igazság pillanata", amikor ki kell derülnie, a volt magánnyugdíjpénztár-tagoknak lesz-e reálhozamuk, és ha igen, mekkora. Közölte, a pénztáraknak már minden információ a rendelkezésükre áll ahhoz, hogy a május 31-i fordulónappal kiszámolják a reálhozamok összegét. Szakaszosan meg is kezdhetik a pénz visszaigénylését a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól, illetve megkezdhetik a reálhozamok eljuttatását az egykori tagokhoz.

Ha valaki nem nyilatkozott a volt magánpénztárának arról, hogy milyen módon juttassák el neki a reálhozamot, a pénztárnak az összeget el kell küldenie postán a megadott lakcímre. Ha a kézbesítés sikertelen, akkor a reálhozam átkerül a biztosított egyéni tb-számlájára - közölte. Ha egy volt tag vitatja a reálhozam összegét, és ezt a vitát nem sikerül a pénztárral rendeznie, akkor panaszával a PSZÁF-hoz fordulhat  - hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki megbízott. Kiemelte, hogy ha pénztártagnak a magánnyugdíjpénztárnál mínuszba került a számlája, akkor sem érheti kár, a tb-számláján "kipótolják" az összeget, a pénzre úgy tekintenek, hogy azt teljes egészében "visszahozta" az állami rendszerbe.

Selmeczi Gabriella a magánnyugdíjpénztárak esetleges végelszámolásáról  vagy felszámolásáról szólva kiemelte, hogy a volt tagnak 30 napig kell nyilatkoznia, melyik másik pénztár tagja szeretne lenni; nyilatkozat híján a tag a tb-rendszerbe kerül vissza. A vagyonátadásról annyit mondott: ez "nagyjából" megtörtént. Az ÁKK és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap munkatársai ellenőrzik az információkat. A magánnyugdíjpénztárak által közölt adatok szerint a pénztárak 2.950 milliárd forintnyi vagyont adtak át, ebből 1.345 milliárd forint az állampapír, a költségvetési törvény szerint az átadott vagyonból 529 milliárd forintot kell átutalni a nyugdíjkasszába, a fennmaradó részt államadósság csökkentésre kell fordítani - emlékeztetett.

Kérdésre válaszolva kitért arra, hogy apró vitás kérdések vannak a vagyonátadás kapcsán, például az átadott vagyon szerkezetéről. Az egyéni számlákról szólva megismételte: 2012. január 1-től elindulhat az egyéni tb-nyilvántartás; minden adat egy egyéni nyilvántartási számlára kerül és megkezdődik az adatok visszamenőleges feltöltése. A munkavállalók például ellenőrizhetik, hogy a munkaadó fizetett-e utánuk járulékot és az összeg valós-e - fejtette ki. Selmeczi Gabriella kérdésre válaszolva elmondta: a cél, hogy az egyéni nyilvántartási számla adataitól az aktuális nyugdíjszabályok szerint kiszámolható legyen a várható öregségi nyugdíj összege.