szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nem támogatják a népegészségügyi termékadóról szóló javaslatot előterjesztő fideszes képviselők indítványuk "fellazítását" és ragaszkodnak a szeptemberi hatálybalépéshez. Font Sándor szerint az egészséges életmódra ösztönzőleg hatna, ha pontosan meghatároznák, hogy mi a magyar élelmiszer.

Kizárólag jogtechnikai, apróbb módosításokat támogat a köznyelvben chipsadónak nevezett népegészségügyi termékadó bevezetését célzó javaslat két fideszes benyújtója, Font Sándor és Kovács József. A képviselők szerdai sajtótájékoztatójukon azt mondták, olyan apró módosításokat támogatnak, mint hogy a sűrítmények, koncentrátumok, szörpök ne tartozzanak az adóköteles termékkörbe, ha gyümölcstartalmuk meghaladja a 25 százalékot. Nem támogatják ugyanakkor azt a fideszes kezdeményezést, hogy a kakaóitalporokat vegyék ki a népegészségügyi termékadó alól. A két képviselő abból sem enged, hogy szeptemberben hatályba lépjen az adónem.

Font Sándor és Kovács József az eredeti indítványában azt javasolta, hogy a cukrozott, 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok adója literenként 5 forint, a cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitalok literenkénti adója viszont 250 forint legyen. A szilárd termékek közül az előrecsomagolt sütemények adója kilogrammonként 100 forint, a sós snackeké 200, míg az ételízesítőké 500 forint lenne, ugyancsak kilogrammonként.

sxc.hu

Font Sándor szerint az adónem nyereségoldala - egészségügyi kiadások megspórolása miatt - jóval nagyobb, mint a lehetséges adóbevétel-kiesés például az esetleges munkahelymegszűnések következtében. A termékadóból éves szinten 20 milliárd forintos bevételre számítanak, amit szerintük kizárólag népegészségügyi célokra lehet majd fordítani.

A népegészségügyi termékadón túl további kormányzati intézkedések várhatók a tudatos, egészséges életmódra való ösztönzés érdekében - mondta Font Sándor. Szerinte ide tartozna az esetleges mindennapi iskolai testnevelésóra, vagy az a kezdeményezést, amely szerint definiálnák, hogy mi is tulajdonképpen a magyar élelmiszer. Utóbbiról szóló tervezetük rögzítené, hogy csak a Magyarországon megtermelt alapanyagokból előállított terméket lehetne magyar élelmiszernek nevezni.

Kovács József, aki az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke, arra hívta fel a figyelmet, a magyar felnőttek átlagosan a napi sóbeviteli igény háromszorosát, a gyermekek a négyszeresét fogyasztják el, és a cukorfogyasztás is "abnormálisan magas". Ezen táplálkozási szokások és a betegségek között pedig egyértelmű az összefüggés - tette hozzá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!