Noha a Kossuth tér átépítését az Országgyűlés ma nagy többséggel megszavazta, a beruházás részleteiről semmit sem tudni. Az ország „főterének” megújítására várhatóan új terveket készítenek, pedig 2007-ben már lezajlott egy építészeti tervpályázat, amelynek az eredményével akkor mindenki elégedett volt.
A Kossuth tér átépítéséről szóló javaslatot Balsai István, Lázár János és L. Simon László fideszes, valamint Harrach Péter kereszténydemokrata képviselő önálló képviselői indítványként nyújtotta be. A kezdeményezés lényege, hogy a parlamenti ciklus végére a Kossuth tér átalakításával jöjjön létre Magyarország „alkotmányos főtere”, ezzel párhuzamosan a kormány – a hatalmi ágak szétválasztásának jegyében – költözzön ki az Országházból.
A Kossuth tér megújítását célzó javaslatot az Országgyűlés hétfőn 253 igen, 92 nem szavazattal, egyetlen tartózkodás mellett fogadta el. Az előterjesztéshez a Jobbik módosító javaslatot nyújtott be; a radikális párt azt akarta elérni, hogy tér átépítésével távolítsák el a tér északi részén álló Károlyi Mihály-szobrot, valamint a Szabadság téri szovjet emlékművet. Az indítványt a Parlament 39 igen és 307 nem szavazattal elutasította.
A képviselők elképzelése szerint a Kossuth tér kizárólagos állami tulajdonba kerülne, s csak a törvényhozás használhatná. A Fidesz úgy tervezi: a tér képzőművészetileg az 1944 előtti állapotokat tükrözi majd, arról azonban a képviselők nem beszéltek, hogy ez pontosan mit is jelent. A szocialisták a hatalmi ágak szétválasztását – az ország teljesítőképességének figyelembe vételével – támogatja, a tér 1944 előtti állapotának visszaállítását azonban nem.
A KDNP modern, XXI. századi teret szeretne, a Jobbik pedig üdvözölte, hogy az 1956-os sortűz (véres csütörtök) áldozatainak is emléket állítanak majd. (Ilyen egyébként már van: a Vidékfejlesztési Minisztérium Kossuth téri épületének homlokzatán vasgolyók emlékeztetnek az 1956. október 25-én elkövetett vérengzésre.) Az LMP is támogathatónak tartja a javaslatot; álláspontjuk szerint a teret nyitottá kell tenni, a kordonokat, láncokat el kell bontani.
Régi nóta
Az LMP vetette fel azt is, hogy mi lesz a főváros által 2008-ban elkezdett rendezési tervvel. Merthogy a Kossuth tér átalakításának ötlete korántsem új. Szili Katalin, az Országgyűlés akkori elnöke, Demszky Gábor volt főpolgármester és Rogán Antal V. kerületi polgármester 2007 februárjában állapodtak meg arról, hogy a Kossuth teret, amely 2006 ősze óta hónapokig permanens tüntetések helyszíne volt, közparkká alakítják.
2007 áprilisában a házelnök és a főpolgármester megállapodott arról, hogy a Kossuth tér továbbra is a főváros tulajdonában marad, használati jogát azonban 50 évre átadja az Országgyűlés Hivatalának. A megállapodásban rögzítették azt is, hogy az rekonstrukció előkészítésének és kivitelezésének költségeit az Országgyűlés fizeti, a tér fenntartását pedig a tulajdonos, a Fővárosi Önkormányzat vállalta. A felújítás végét 2008-ra ígérték.
2007 májusában pályázatot írtak ki a tér rendezésére, amelyet a Stúdió 73 Kft. nyert meg, viszonylag konzervatív pályaművével. A győztes pályamű nem változtatott a két legfontosabb szobor, a Kossuth és a Rákóczi szobor helyzetén, alkalmazkodott a Parlament hármas tagolásához, és két nagy medencét képzelt el a térre. Az akkori pályázat eredményével minden fél – a fideszes Rogán Antal is – elégedett volt.
A beruházás része lett volna egy mélygarázs építése is, amellyel a főváros szakcégét, a Parking Kft.-t bízták meg. A mélygarázs tervei elkészültek, az építésügyi hatóságként eljáró V. kerület azonban nem adott rá építési engedélyt, folyosói pletykák szerint azért, mert a polgármester „eltette” a beruházást az új kormánynak. A Belváros-Lipótváros önkormányzata és a Parking vitája végül annyira elhúzódott, hogy a felek úgy döntöttek: 2011 júniusáig már nem kezdenek neki az építkezésnek, hogy Magyarország európai uniós elnöksége idején a Kossuth tér ne legyen építési terület.
Fehér pofátlanság
A mélygarázs építése a most megszavazott rekonstrukciónak is része. Tervek, költségszámítások és látványtervek egyelőre nincsenek, de az már biztos, hogy a 2007-ben kiírt pályázat eredményét nem veszik figyelembe. Ezt erősíti az is, hogy a Kossuth téri mélygarázs ügye Tarlós István főpolgármesternek az elmúlt ciklus önkormányzati örökségét és problémáit felsoroló úgynevezett Fehér könyvében is szerepel.
A Fehér könyv megállapítja, hogy a projekt az eredeti elképzelések szerint nem valósul meg, így a tervekre és engedélyekre elköltött 155 millió forint felesleges kiadásként jelenik meg. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője a Magyar Televízió Ma reggel című műsorának hétfői adásában pofátlanságnak nevezte, hogy a főpolgármester a Kossuth téri mélygarázs meghiúsulásáért az előző vezetést teszi felelőssé, miközben a beruházás Rogán Antal ellenállásán bukott el.
Ugyancsak kérdés, miként kerülhet a Kossuth tér az állam kizárólagos tulajdonába. Az ingyenes átadást Budapest vezetése alkalmasint nem támogatja majd, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Fővárosi Közgyűlés júniusi ülésén a főpolgármester aggályosnak nevezte és visszavonatta két helyettesének azt az előterjesztését, amelynek értelmében a főváros a Trafót, az Operettszínházat és az Ötvenhatosok terét ingyen átadta volna az államnak.
Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.
A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit.
A vita inkább a technikai részletek körül volt.
A 11 éves kisfiú halálát okozó parazita jelenlétét egyelőre nem erősítették meg.
Egyesével hívták be a munkásokat hétfőn, tömött sorokban várták a sorsukat a vasmű bejárata előtt.
