Harangozó Gábor országgyűlési képviselő - az Európa Tanács magyar tagjainak egyike - szerdán sajtótájékoztatón idézte a Velencei Bizottságnak az új alaptörvényről készített jelentését. Ebben az Európa Tanács mellett működő, alkotmányozási kérdésekben tanácsadóként tevékenykedő szakértői testület felajánlotta segítségét ahhoz, hogy a sarkalatos törvények előkészítésekor és végrehajtásakor a magyar kormány eleget tegyen azoknak az elvárásoknak, amelyeket a szervezet megfogalmazott.

Az MSZP-s képviselő kijelentette: a már elfogadott kétharmados törvények tartalma, és megszavazásuk körülményei bizonyították, hogy a kormányoldal egyedül képtelen minőségi, a polgárok érdekeinek megfelelő sarkalatos jogszabályok megalkotására. Ezzel összefüggésben elsősorban az egyházügyi törvényt bírálta Harangozó Gábor, mondván, az különbséget tesz a felekezetek között, nevesíti, hogy az állam mely vallási közösségekkel kíván együttműködni, valamint politikusokra bízza, hogy kikkel bővíthető ez a kör. Ráadásul - folytatta - a törvényjavaslatot megszavazásának napján a Fidesz-frakció javaslatára alapvetően átírták, ami a szocialista képviselő szerint a parlamentarizmus alapeszméjének semmibe vétele, és azt vetíti előre, hogy hiába lesz a jövőben esetleg egyeztetés a sarkalatos törvényekről, ha "Lázár Jánosnak sikerül elolvasnia a törvényt a szavazás napján, majd újraíratja az egészet".

AP Photo/Szandelszky Béla

Hozzátette: elvárják, hogy a kormányoldal, "ha már az ellenzék és az érintett szakmai szervezetek javaslatait, észrevételeit gőgből, vagy rosszul értelmezett presztízsokokból nem hajlandó elfogadni", legalább a független Velencei Bizottság szakmai segítségét fogadja el. Arra a kérdésre, hogy lát-e erre esélyt, úgy válaszolt, a kormánynak is ez volna az érdeke. Példaként hozta, hogy az egyházügyi törvény nagyon hasonlít az ausztriai szabályozásra, amely miatt a szomszédos államot elmarasztalta a strasbourgi emberi jogi bíróság. A hasonló esetek elkerülése érdekében kellene igénybe venni a Velencei Bizottság felajánlását - mondta Harangozó Gábor.

Az új alaptörvény mintegy harminc kétharmados jogszabályt vetít előre. Közülük eddig ötöt alkotott meg a parlament: elsőként az Állami Számvevőszékről szólót fogadták el a képviselők, majd a honvédelmi, a köztársasági elnök jogállását szabályozó, az adatvédelmi és az egyházi törvényt. Sarkalatos törvény rendelkezik majd ugyanakkor a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól, a nemzeti vagyon megőrzéséről, a családok védelméről, és ilyen tartalmazza majd a többi között a választójog részletszabályait, a bírósági és ügyészségi szervezet felépítésére vonatkozó előírásokat, valamint a nemzetiségek jogait.