szerző:
Orcifalvi Anna Nóra
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Értetlenül fogadták a hajléktalanokkal foglalkozó szervezetek, szociális munkások a rendőrség és a kormány nyilatkozatait, melyek az utcán élőket teszik felelőssé a csepeli gyilkosságokért. A hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint a hajléktalanok belvárosi kerületekből történt kiszorítása vezetett oda, hogy egyre többen élnek az erdőkben, ahol most hatósági vegzálásokra számíthatnak.

„Ahogy bárhol másutt, úgy a Rózsadombon is vannak bűnelkövetők, a rendőrség és a kormány nyilatkozatai azonban azt állítják, hogy a hajléktalan emberek mind bűnösök. Ezek után kételkedem benne, hogy jogállamban élek” – mondta Balog Gyula hajléktalan tapasztalati szakértő a hvg.hu-nak, aki tavaly egy rövid ideig a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban dolgozott tanácsadóként, majd januárban a tárca vezetését bírálva távozott a programból.

Balogot leginkább a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azon nyilatkozata háborította fel, amely a csepeli erdőben élő hajléktalanokat tette általánosan felelőssé a múlt héten feltárt súlyos bűnügyek miatt. Az ügyben nyomozó NNI augusztus 13-i közleménye szerint a bűncselekmények annak „a szabályozatlan és társadalmi kontroll nélküli életformának a következményei, amit számos hajléktalan folytat”.

Múlt hét csütörtökön számolt be az MTV Híradója arról, hogy a hajléktalanok lakta csepeli erdőben a rendőrérség négy elásott holtestet hantolt ki, akik vélhetően gyilkosságok áldozatai. Augusztus 13-ig hat ember tartoztattak le, pontos részleteket a rendőrség – amely a holttestek azonosítására vár – mostanáig nem közölt.

A lapok meg nem erősített információi szerint a kolónia egyik tagja fagyállót ivott, és a mérgezés végzett vele, társai pedig elásták a holttestet. Később egy másik hajléktalan zsarolni kezdte őket, hogy elárulja titkukat a rendőrségnek. Neki ezért kellett meghalnia: társai állítólag halálra szurkálták, ám ezeket a lapértesüléseket a nyomozók eddig nem akarták kommentálni.

A köztévé híradója a gyanúsítottak elfogadása után arról számolt be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök utasította Pintér Sándor belügyminisztert, ellenőrizze azokat a területeket, ahol hajléktalanok élnek.

Nincs hova hátrálniuk

A csepeli holttestek megtalálása óta eltelt néhány napban még nem indultak el a razziák a telepeken, de a kint élők és a szociális munkások is tartanak a hajléktalanokat érő hatósági vegzálásoktól – mondta a hvg.hu-nak Balog.

Csepeli hajléktalanok - nincs hova menniük
Túry Gergely

Veres Barbara, a Vöröskereszt szociális munkása – aki rendszeresen jár ki a Határ út menti hajléktalantelepre és a „sherwoodi erdőnek” nevezett kispesti erdőbe – úgy véli, hogy az általánosítás kifejezetten rosszat tesz a hajléktalankolóniáknak. „A hírek hozzájuk sokkal lassabban jutnak el, így sokan még nem is tudnak a Csepelen történtekről”, ezért Veres szerint lesz, akit meglepetésként, felkészületlenül éri majd a rendőrök megjelenése. „Ezeknél a hajléktalanoknál már az is hatalmas előrelépés, ha sikerül elérnünk, hogy csináltassanak személyi igazolványt és legyen biztosításuk. Sokuknak nincs az aprólékos és hosszadalmas ügyintézés miatt” – mondta a hvg.hu-nak a szociális munkás.

Az utóbbi hónapokban egyébként is gyakoribbá vált az utcán élők igazoltatása, a hatóságok fokozatosan szorították ki őket Budapest belső kerületeiből, a tavaly megválasztott új városvezetés célként tűzte ki az aluljárók, a tömegközlekedés „megtisztítását”. Veres Barbara úgy véli, ez a folyamat sokat rontott a helyzeten, azóta egyre többen vannak a Határ út közelében lévő hajléktalantelepeken, most viszont további razziákra számíthatnak, és nincs hova hátrálniuk.

„Növeli az agresszivitást”

„A sherwoodi erdőben eddig is voltak rendszeres rendőri ellenőrzések, nagyjából háromhetente megjelentek, igazoltattak, néha egy egész busznyi kommandós szállt ki. Voltak, akik kedvesek voltak, mások támadóan léptek fel” – mondta Balog Gyula, aki attól tart, a rendőrök hozzáállása a csepeli ügy után még inkább ellenséges lesz. A tapasztalati szakértő szerint a kormány ezekkel az intézkedésekkel csak „növeli az agresszivitást, és a helyzet egyre inkább emlékeztet a 30-as évekre, mivel itt is egyfajta gettósítás folyik”.

Fotógaléria a csepeli hajléktalantelepről - kattintson a képre!
Túry Gergely

Balog azt mondta, nem jellemző, hogy a hajléktalanok egymást bántalmazzák, sokkal gyakoribbak a „kívülről érkező támadások”. „Akikkel én beszéltem a kispesti erdőben, rettegnek attól, hogy célponttá válnak” – mondta a tapasztalati szakértő, aki maga is hajléktalan volt 16 éven keresztül, sőt, egy rövid ideig a „sherwoodi erdőben” húzta meg magát. Korábban azt nyilatkozta, ez akkor olyan sokkoló élmény volt számára, ami hozzásegítette, hogy letegye az italt.

A hajléktalanok érdekvédelmi szervezeteként működő Város Mindenkié csoport tagja szerint a rendőrség és a kormány kriminalizálja a hajléktalanok életmódját. A szervezet az NNI kijelentéseit közleményben ítélte el, hangsúlyozva, hogy a hatóságok a „kollektív bűnösség” elve alapján ítélnek el és „bélyegeznek meg egy már ma is szélsőségesen kirekesztett csoportot”.

„A hajléktalanok inkább áldozatai, mint elkövetői a bűncselekményeknek” – mondta az InfoRádiónak Figeczki Tamás, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet debreceni központjának vezetője, ám ő úgy vélte, az intézkedésnek pozitív hatása is lehet. Szerinte, ha a rendőrség feltérképezi a nagyobb telepeket, talán hatékonyabban meg tudják akadályozni az áldozattá válásukat is. Szintén pozitívum lehet Figeczki szerint, hogy az ellenőrzésekkel frissül és bővül a fedél nélkül élők adatbázisa, az új információk pedig fontosak a rászorulók megsegítését végzők munkájában.

„A tömegszállás nem egy rózsadombi villa”

„A legtöbb hajléktalan, ha tehetné, beköltözne szállásra, azonban az ellátás minősége nem mindig megfelelő. Sok fedél nélkül élő ember családjával, párjával együtt kerül az utcára, azonban ezek az otthonok tömegszállásokat tudnak csak adni, vagyis nincs mód arra, hogy egy család vagy egy pár egy elkülönült helyen, esetleg egy szobában lakjon” – mondta Balog Gyula.

Hajléktalan férfi sebeivel egy budapesti menhelyen
Stiller Ákos

Szerinte nagyon nehéz egy ilyen menhelyen alkalmazkodni egymáshoz, 4-12 embert zárnak össze egy szobába. „Ez egy teljesen képtelen helyzet, amikor nincs lehetőséged magadra csukni az ajtót vagy a kerítést, ha probléma van a folyosón. A tömegszállás nem egy rózsadombi villa, nem tudnak elhatárolódni egymástól az emberek, akaratlanul is konfliktusba keverednek.”

Veres Barbara szerint sok olyan alacsony színvonalú szállás is van, amelyet nem ajánl jó szívvel a támogatottjainak, mivel hatalmas a túlzsúfoltság, „nagy térben akár 150 ember is lehet összezárva ezeken a fapados szállókon. Sok hajléktalan van, aki pszichiátriai eset, és inkább szorulna orvosi gondozásra, mint szociális segítségre, de nem találunk nekik helyet.”

A szociális munkás azt mondta: „tény, hogy sokuknak hiányos a konfliktuskezelési képességük, és ezt tudják is magukról. Néha össze-összecsapnak egymás között, de nem gyakrabban, mint egy átlagos, lakással rendelkező, rendszeres kocsmalátogató.” A „sherwoodi erdő” lakói különösen problémásak Veres Barbara szerint, mivel „együttműködési hajlandóságuk nagyon alacsony azokban az ügyekben, amit a Vöröskereszt nyújtani tud nekik”.

Egy korábbi albérletprogram keretében már próbálták beköltöztetni őket lakásokba, egyéni szerződéssel és azzal a feltétellel, hogy fél évig fizetik a lakhatásukat, ha ezt a fél évet munkakeresésre fordítják. Ám a legtöbben végül mégis visszakerültek az erdőbe. „Persze volt néhány sikeres kigondozás is, olyan is van, aki most már a kollégánk és maga is a Vöröskeresztnél dolgozik, pedig korábban hajléktalan volt” – mesélte Veres a hvg.hu-nak.

Az újpalotai kiserdőben élők szeptember 15-ig kaptak határidőt, hogy elhagyják az erdőt, mivel a területet másra akarják használni. Az ott élők azonban a fent említett okok miatt sem szeretnének beköltözni egy menhelyre, itt saját maguk építették fel a lakhelyüket, a maguk urai. Költözésüket a Máltai Szeretetszolgálat segíti.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Nehéz a csepeli holttestek azonosítása

Szakértői jelentésekre vár még a rendőrség a múlt héten, Csepelen kiásott négy ismeretlen holttest ügyében, az igazságügyi szakértők valószínűleg csak komoly nehézségek árán tudják majd azonosítani a hajléktalan áldozatokat – közölte a Magyar Nemzet.

Csikász Brigitta Itthon

Csepeli horror: tudták a rendőrök, hogy baj van, de nem léptek?

Nem akart válaszolni a nyomozás érdekeire hivatkozva a Nemzeti Nyomozó Iroda arra a kérdésre, hogy ha hónapok óta tudtak a Csepel északi részén élő hajléktalanok által elkövetett súlyos bűncselekményekről, akkor miért nem tettek ellene semmit. A Budapesti Rendőr-főkapitányság részéről azt mondták, "egyelőre nem illetékesek erre válaszolni".