„A nemzeti felsőoktatási rendszer kiépülésével megnő a lehetősége egy erősödő nemzeti középosztály színre lépésének” – írja Réthelyi Miklós az új felsőoktatási törvény koncepciójának a hvg.hu birtokába került hatásvizsgálati dokumentumában. A miniszter mindehhez hozzáteszi: „a felsőoktatási autonómia átértékelése, az intézményrendszer átalakítása és az állami ösztöndíjjal támogatott férőhelyek számának csökkentése, a finanszírozás alapelveinek megváltoztatása, a hazai szakemberszükséglet biztosítására tervezett lépések várhatóan társadalmi-politikai feszültségeket fognak gerjeszteni”.

Sőt, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője tovább megy: szerinte a felsőoktatás kapacitásának tervezett csökkentése várhatóan minőségi javulást okoz ugyan, viszont emiatt nőhet a munkanélküliség és még több fiatal hagyhatja el az országot. Ráadásul – írja a miniszter – az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkenése „tovább súlyosbítja az egyébként is komoly szakemberhiányt, amelyet a végzettek hazai munkavállalását segítő intézkedések csak részben képesek kiegyenlíteni”.

Think positive!

Persze pozitív hatásokat is említ a miniszter, például a versenyképes, fenntartható, munkaerő-piaci igényeknek megfelelő minőségi felsőoktatási intézmények megteremtését, a „nemzeti középosztály színre lépését”.

Az egyébként a felsőoktatás jövőjét meghatározni hivatott koncepció a pártpolitikai „elemzéstől” sem mentes, amit információnk szerint még maguk a fideszes szakértők is megmosolyogtak. Így megtudhatjuk például belőle, hogy az MSZP politikájának „lényege, hogy az irigységre apellálnak”. „Stratégiájuk, hogy kettébontsák a társadalmat szegényekre és gazdagokra, és a határvonalat konkrét összegekhez igyekeznek kötni (pl. a Fidesz adórendszere a gazdagokat segíti, jövőre csak azok járnak jól, akik bruttó 250 ezer fölött keresnek stb.).” Majd tanácsot is adnak a szerzők. „Ezt a stratégiát semlegesíteni kell”, méghozzá „a középosztály puha definíciójával (az tartozik a középosztályhoz, aki családot akar, van munkája, egyről a kettőre akar jutni stb.), s így a kétpólusú társadalomkép alternatíváját kell nyújtani” – írják.

Schmitt Pál egyetemi tanévnyitón, Gödöllőn: homályban tartott negatív következmények

MTI / Beliczay László,

Miközben a dokumentum felmérések által cáfolt állításokat is megfogalmaz (például azt, hogy „az oktatás színvonala általában csökken”), lényeges jelenségekről említést sem tesz. Így például egy szóval sem említi az orvosolni való bajok között a nagyarányú lemorzsolódást (amikor egy hallgató megkezdi az államilag finanszírozott képzést, majd abbahagyja), vagy éppen a demográfiai mozgást, amelynek következtében szakértők szerint évek múlva jó, ha évente 60-70 ezren jelentkeznek majd egyetemre, főiskolára. Ugyanígy „hallgat” a koncepció az Európai Unió masszív elszívó hatásáról mint létező problémáról. Pedig – mutattak rá a hvg.hu-nak nyilatkozó oktatásügyi szakértők – ilyen demográfiai mozgás mellett évek múlva egész egyszerűen kapacitásfelesleg lesz a felsőoktatásban.

Félfordulat az EU-felé

A koncepció reális és vállalt célkitűzésként említi, hogy 2020-ra a 30-34 éves magyar lakosság több mint 30 százaléka lesz diplomás, amely arányszámot „fokozatosan 40 százalékra kell emelnünk a versenyképességünk érdekében”. Az Európa 2020 program egyik meghatározott célja, hogy a 30-34 éves korosztály negyven százaléka rendelkezzen valamilyen felsőfokú végzettséggel 2020-ig. Magyarország egyelőre ebből csak 30,3 százalékot vállalt, vagyis eleve lemaradtunk az élmezőnytől. Ehhez képest a magyar uniós elnökség deklaráltan kiemelt célja volt az Európa 2020 sikerre vitele, mint ahogy ezt Orbán Viktor vagy Hoffmann Rózsa is több európai fórumon kifejtette.

Újdonság a koncepcióban a korábban kiszivárgott elképzelésekkel szemben, hogy „néhány évre” három kategóriába sorolná az intézményeket: főiskolára, egyetemre és tudományegyetemre, az átmeneti időszak végén pedig az egyetemek tudományegyetemekké, főiskolává vagy magánintézménnyé válnának, esetleg megszűnnének. Az állami ösztöndíjjal támogatott hallgatókat pedig szerződéssel tartanák itthon: amennyiben munkába állásuk után egy meghatározott időn belül külföldön vállalnának munkát, vissza kellene fizetniük a képzésük költségét az államnak.

Jóllehet a birtokunkba került koncepció deklarált célja, hogy ennek alapján a minisztérium (pontosabban az oktatási államtitkárság) felhatalmazást kapjon a törvényalkotás megkezdésére, a hvg.hu kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy már kész van a kodifikált változat is.