A tanúk a 2008. április 1-jén a XIII. kerület Hollán Ernő utcában elkövetett támadás előzményeiről szólva elmondták, hogy az év március 20-án egy nő a Hungarica zenekar koncertjére kívánt jegyeket venni, és felháborodott, hogy az egyik eladó nem hallott az együttesről, majd amikor megtudta, hogy az 1200 forintos jegyre még 100 forint jutalékot is felszámol az iroda, elkérte a panaszkönyvet, és mindeközben heves, hangos szóváltás alakult ki.

A tanúk beszámolói szerint a következő naptól szinte egyfolytában csengtek a telefonok, és az ismeretlen telefonálók a Hungarica után érdeklődtek, majd lezsidózták az irodát, úgy köszöntek, hogy "Salom!", az kérdezték, hogy "Ez a zsidó jegyiroda!?". A dolgozók a bíróságon elmondták, hogy az interneten is kapott fenyegetéseket a Broadway, "a kuruc.info-n az volt olvasható, hogy egy zsidó jegyiroda", egy faxot is kaptak, melynek megszólítása "Tisztelt Zsidó Jegyiroda!" volt, és ismeretlenek azt kifogásolták benne, hogy miért nem szolgálták ki a vásárlót, de közösségi oldalakon még személy szerint egyes dolgozókat is megfenyegettek.

Budaházy György egy korábbi tárgyalásán

MTI / Koszticsák Szilárd

Az iroda a támadás idején zárva volt, a tanúk nem voltak a helyszínen, így csak arról tudtak beszámolni, hogy mintegy 1,5-2 milliós kár keletkezett, és az egy hétig tartó felújítás idejére be kellett zárni a Broadwayt, amelynek ekkoriban a kirakatát is betörték. Budaházy György, a per elsőrendű vádlottja a tárgyaláson szóvá tette, hogy a nyomozó hatóságok ebben a vádpontban sem derítettek fel minden lényeges körülményt, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az a nő, aki vitába keveredett a Hungarica miatt, másként adta elő a történteket a bíróságon, mint a dolgozók.

A júniusban meghallgatott nő tanúvallomása szerint amikor 2008 márciusában a Hungarica együttes koncertjére akart jegyet venni, az eladólány azt mondta neki, "fasisztákat nem szolgálnak ki", egy férfi alkalmazott pedig karon fogta és kikísérte a helyiségből. Ezután a nő hírportálokon szóvá tette a történteket. A nő a júniusi tárgyaláson hosszan, sírva panaszkodott amiatt, hogy sem a fogyasztóvédelmi hatóság, sem az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem orvosolta a jegyirodában elszenvedett sérelmeit, és arról is beszélt, hogy a "nemzeti oldalon" nincsenek agresszív emberek, csak segítőkészek és jószívűek. "Nem értem, hogy miért kell itt lennem nekem, és ezeknek a rendes, jószívű hazafiaknak" - mondta akkor a tanú a vádlottak padjára mutatva.

A Broadway felgyújtását akkoriban egy magát a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregnek feltüntető csoport vállalta magára, amely elvállalta a nyilvánosság előtt a szocialista politikusok elleni Molotov-koktélos támadásokat, illetve Csintalan Sándor egykori szocialista politikus, a HírTv műsorvezetőjének megverését is.

A támadás utáni napokban több száz ember részvételével tartottak megmozdulásokat a Hollán Ernő utcában és környékén; az egyiken megjelent Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felesége társaságában, valamint kormányának több tagja, de Gerhard Schröder volt német kancellár, szociáldemokrata politikus is, aki a támadás helyszínén beszélt a szélsőjobboldali veszélyről.

Eközben az újlipótvárosi Fidesz vezetője azt kérte a kormányfőtől, ne használja politikai haszonszerzésre, a válságról való figyelemelterelésre a történteket, a nemzeti radikálisok pedig tüntetéseket szerveztek a tetthelyre, volt, amikor a miniszterelnököt gyalázó rigmusokat kiabáltak, és hallatszott a "büdös kommunisták" és "mocskos zsidók". Az ellentétes érzelmű demonstrálókat rendőrsorfalak választották el egymástól. Akkoriban Sólyom László köztársasági elnök is meglátogatta a jegyirodát, s úgy fogalmazott: "Semmi nem igazolhatja a rasszista indíttatású erőszakot és az uszítást. Ezeket én mélységesen elítélem".

Az ügyészség szerint Budaházy 2007 folyamán az Ír Köztársasági Hadsereg mintájára létrehozta a Hunnia mozgalom elnevezésű szervezetet annak érdekében, hogy 2007-2009-ben terrorcselekményekkel, főként Molotov-koktélos támadásokkal az akkori szocialista-szabad demokrata kormánytöbbség politikusait és a lakosság velük rokonszenvező csoportjait megfélemlítse, és így befolyásoljon parlamenti döntéseket. A politikai motivációjú támadások célpontjai javarészt az akkori kormánypárti politikusok otthonai, illetve az MSZP és az SZDSZ székházai voltak.

Ugyanakkor a vádlottak egyes esetekben inkább személyes ellenszenv okán választottak célpontokat, mint például a Vörös Csepel elnevezésű szórakozóhelyet, melegek által látogatott helyeket, vagy éppen Csintalan Sándor "megleckéztetése" esetében. A vádpontok között szerepel puszta pénzszerzés céljából elkövetett bűncselekmény is, egy ATM pénzkiadó automata felrobbantása. A vádlottak az eljárás során jobbára tagadták a bűncselekmények elkövetését. A Budaházy-per pénteken tanúk meghallgatásával folytatódik.