A szerb képviselőház hétfőn fogadta el a restitúcióról (a kisajátított vagyon visszaadásáról és a kárpótlásról) szóló törvényt. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden közölte: nem viszi közelebb Szerbiát az Európai Unióhoz a szerb parlament által hétfőn elfogadott kárpótlási törvény, hanem éppen hogy eltávolítja tőle. Közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról.

A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a magyar kormány álláspontját ismertetve keddi sajtótájékoztatóján elmondta: olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét "újból életre keltette". Holott a nemzetközi és az európai jog is az egyéni felelősség elvét mondja ki, vagyis csak az rekeszthető ki bármilyen jog élvezéséből, akit bűnösnek találnak - tette hozzá.

Mint emlékeztetett, a hétfőn elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. "Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól" - emelte ki.

"A második világháborúban mindenkit besoroztak a magyar hadseregbe", ez nem okozhatja azt, hogy háborús bűnösök lennének azok, akik eleget tettek sorkatonai kötelezettségüknek - mutatott rá. Németh Zsolt közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról, továbbá arról, hogy az EU tagjelölti státuszának egyértelmű feltételei vannak, és ezeknek a most elfogadott szerb törvény nem felel meg.