Arra a kérdésre, hogy akkor sem vállal-e szerepet, ha erre Bajnai Gordon volt miniszterelnök kéri, azt válaszolta: róla sem feltételez ilyet. Tudom, hogy a magyar politikai életben ez szokatlan, de vannak olyan emberek, akik puszta szakmai presztízsből és civil öntudatból végeznek bizonyos köztevékenységet – szögezte le Oszkó a köztévé Ma reggel című műsorában.

Arra a felvetésre, hogy 2009-ben azt mondta, nem akar a politikában maradni, Oszkó Péter úgy reagált: nem is maradt. Az, hogy egyébként a véleményemet hangoztatom közérdekű dolgokról, a világ legnormálisabb dolga. Az csak Magyarországon szokatlan, hogy ezt olyan ember is megteszi, akinek nincsenek hatalmi ambíciói – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy a Gyurcsány-kormány bukását követően azért vállalt politikai szerepet, mert a politikai támogatóik azt a képet mutatták, hogy az egyéves válságkezelés során készek lesznek minden kőkemény, népszerűtlen intézkedést megszavazni annak érdekében, hogy az ország pénzügyi stabilitását helyre lehessen állítani.

HVG archív

Fogalmazhatunk úgy is, hogy ez egy kivételes időszak volt, hiszen nyilvánvalóvá vált, a kormányt támogató párt nem lesz újraválasztva, így korrekt szakmai munkát lehetett végezni, nem kellett azzal foglalkozni, mi lesz a választási eredmény 2010-ben. Csak azzal kellett foglalkozni, hogy a válságkezelés során hosszú távon mi a legjobb az országnak – érvelt a volt pénzügyér.

Sukoróról

A sukorói üggyel kapcsolatban elmondta: tanúként idézték be egy olyan polgári perben, melyet ő kezdeményezett. Ennek lényege, hogy a vagyonkezelő a bírósággal állapíttassa meg a telekcsere értékarányosságát. Érthetetlen számára, hogyan lehetne ebben az ügyben ő gyanúsított, azt pedig a világ legtermészetesebb dolgának nevezte, hogy a bíró meg akarja hallgatni arról, miért kezdeményezte az eljárást.

Hangsúlyozta: az egész minisztersége arról szólt, hogy a legszabályosabban, a legtisztább kézzel csináljon mindent, ilyen volt a Sukoró-ügy is. Egy miniszternek nincs nyomozati jogköre, ezért az általa elérhető információk alapján próbálta eldönteni, voltak-e szabálytalanságok az ügyben. Ha mégis szabályosan zajlott az ügy, pusztán politikai balhé miatt ne hiúsuljon meg egy fontos beruházás, ha viszont volt szabálytalanság, akkor az mondassék ki, és legyenek meg a következményei. Minden egyes lépése ezt a célt szolgálta – hangoztatta Oszkó Péter.

Szólt arról is, hogy a telekcsere csak akkor lehetett szabályos, ha a két telekcsoport azonos értékkel bírt. A vagyonkezelő számára négy értékbecslés készült, mindegyik azt támasztotta alá, hogy arányos a csere. Kizárólag 2009 őszén az ügyészség hozott elő egy olyan értékbecslést, amiből az tűnt ki, hogy mégsem értékarányos a csere. Annak ellenére, hogy négy becslés állt szemben eggyel, úgy gondoltuk, a bíróság mondja ki az értékarányosságot az ügyben – emelte ki a volt pénzügyminiszter.