Némediné Hajdú Gabriella 48 éves. A főváros nyolcadik kerületében született, egy éves volt, amikor gyerekotthonba került. Azóta hajléktalan, amióta kikerült onnan. „Nem az a típusú vagyok, aki padon alszik, azon már túl vagyok.” Nem olyan régóta pedig hajléktalan aktivista, aki A Város Mindenkié (AVM) csoportnak dolgozik. „Laktam én már utcán, laktam a Margitszigeten és szállókon is. A párommal egy éve foglalt lakásban élünk, de a helyzetünk így is bizonytalan, a tulajdonos bármikor meggondolhatja magát.”

A nő célja az, hogy az utcán élő társait kirángassa a nihilből, hogy megpróbálja felnyitni a szemüket, lehet emberhez méltó életet élni, ami azzal kezdődik, hogy biztonságban, lakásban éljenek. „Egyszerűen nem tudom megérteni Kocsis Mátét. Csak az ő kerületében 600 hajléktalan él, ebből 450 dolgozik, van tehát valamennyi pénzük. Megfizethető szociális bérlakásokra van szükség, nem pedig börtönre” - véli a nő.

A Fidesz hajléktalanügyi referensévé kinevezett Kocsis a fővárosi önkormányzatokban politizáló 11 képviselőtársával együtt nyújtotta be azt a nagy vitát kiváltott törvénytervezetet, amely elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtaná a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor büntetnek meg azért, mert közterületen laknak. A kormánypárti politikusok indoklásukban azzal érvelnek az elzárás lehetősége mellett, hogy a hajléktalanok esetében a pénzbüntetés nehezen végrehajtható, és kevés a visszatartó ereje. Hétfőn a több százan tüntettek a földön fekve a javaslat ellen, a demonstráció egyik szervezője az AVM volt.

"Nem lehet rákényszeríteni a csöviket"

Némediné szerint nonszensz, hogy száz emberre 52 hely jusson, „a maradék 48 hova menjen? Mindaddig, amíg a jelenlegi áldatlan állapotok uralkodnak a hajléktalanszállókon, nem is lehet rákényszeríteni a csöviket, hogy oda menjenek.” Azt mondja, gyakorlatilag börtönlakóként kezelik az embert, „persze, tisztelet a kivételnek, de mindenhol bogarak vannak, állandó bent az erőszak, és minimális privát terület sincsen, sokszor nyolc ember osztozik egy pici szobán. Eközben ágybérletet fizet az ember, ami tízezer forintnál kezdődik havonta."

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány vezetője a hvg.hu-nak azt mondja, éppen hétfőn tárgyaltak a Mentőszolgálat, a rendőrség, a Máltai Szeretetszolgálat, a Közterület Felügyelet, a Főkert és a Fővárosi Közterület-fenntartó munkatársaival a téli időszak előtt a közös együttműködésről. Még júliusban fogadta el a Főváros a hajléktalanellátási koncepciót, melyben a feladatok megszervezésével a koncepciót kidolgozó Magyar Máltai Szeretetszolgálatot és Menhely Alapítványt bízta meg.

Nagyjából ötezer férőhely van a budapesti szállókon, a téli időszakokban ezt még ezerrel toldják meg - mondja Aknai. Ehhez képest a legfrissebb felmérések szerint 7700 hajléktalan él Budapesten. Annyit lehet tudni, hogy három új ingatlant szeretne a főváros: egy a Déli pályaudvar környékén, egy a Könyves Kálmán körúton, egy pedig Újpesten lenne - ezekről Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára is tett említést hétfőn a parlamentben. E három összesen háromszáz férőhelyet jelentene, igaz, egyelőre nem tudni, mikortól vehetnék igénybe a rászorulók.

Elapadt támogatások

A hajléktalanok negyven százaléka él a fővárosban, a többi vidéken. „Az egész ellátórendszer a probléma megoldására jött létre, ám hiába létezik egy hajléktalanügyi koncepció 2008 óta, ahhoz tavaly december óta nem nyúlt senki" - mondta a hvg.hu-nak Aknai. Szerinte még ennél is nagyobb probléma, hogy sem az Összefogás Közalapítvány, sem a Hajléktalanokért Közalapítvány nem kapott pénzt idén a krízisellátási programra. Az előbbi alapítvány a fővárosi, az utóbbi a vidéki hajléktalanok ügyével foglalkozik. „Még csak a pályázatokat sem írták ki, szerződések sincsenek, ennek a tél beálltával nagyon súlyos következményei lesznek”- mondja a vezető.

Ezzel kapcsolatban megkerestük a két közalapítványt, ám ott nem sikerült senkit elérni. A Főváros Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottsága a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében viszont elismerte, hogy "idén krízisellátásra sem a Hajléktalanokért Közalapítvány, sem az Összefogás Közalapítvány nem kapott pénzt. Fontos azonban megemlíteni, hogy mindkét országos feladatot ellátó szervezetnek a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától kellett volna pénzt kapnia, ám a számlájukat  - rajta a közel félmilliárd forintos támogatást - zárolták (maga a minisztérium - a szerk.). A budapesti feladatok ellátására a Főváros (nemrég megkötött szerződésében) a Menhely Alapítvány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatását vállalta. Ezen vállalásait teljesítette is."

Egy éve tartó üldöztetés

Ami Józsefvárosban történik, az azzal kezdődött, hogy tavaly elfogadta a parlament az építési törvényt, ami hátrányos helyzetbe hozta a fedél nélkülieket - mondta a hvg.hu-nak egy, a fővárosi hajléktalan-ellátásban dolgozó, neve elhallgatását kérő forrás. Itt rögzítették, hogy a közterület rendeltetése a következő: a közúti közlekedés biztosítása (út, járda stb.), kikapcsolódás, szórakozás, sport, szabadidő eltöltése, felvonulás, gyülekezés biztosítása, szobor elhelyezése, emlékhely kialakítása, közművek elhelyezése. Önkormányzati rendelet a település belterületének ezektől eltérő - engedély vagy megállapodás nélküli - használatát szabálysértéssé nyilváníthatja. A lehetőséggel pedig élnek is az önkormányzatok.

A hajléktalanügyben folyó politikai vitáktól magát távol tartó, ezért név nélkül nyilatkozó szakember szerint a következő lépés az volt, amikor idén áprilisban a főváros döntött arról, hogy „módosítják a közterület használatáról szóló jogszabályt, és aki ott koldul, árul, vagy életvitelszerűen használja, azt büntetik. Az csak külön gond, hogy senki nem tudja pontosan, mit jelent az életvitelszerű, erre csak utalnak. Ha azt, hogy ugyanott kel fel az ember, ahonnan munkába megy, és aztán ugyanoda tér vissza, akkor ez egy pad esetében értelmezhetetlen. Ha egy hajléktalan egy másik padra fekszik le, az már rendben van?” Azzal, hogy a nyolcadik kerületben 150 ezer forintra büntetnék ezeket az embereket, vagy elzárnák őket, persze nem oldódik meg semmi. Azért, mert nem látszanak néhány hétig, attól még léteznek - mondja forrásunk.

Egyelőre hajthatatlannak tűnik a kukázást rendeleti úton betiltó józsefvárosi polgármester, akit a civil szervezetek és az ellenzéki pártok is élesen bírálnak. Kocsis rövid távú célja, hogy december elsején minden budapesti hajléktalan feje fölött fedél legyen, ha kell, kényszer árán is. Mindeközben az ombudsman már bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a hajléktalanokat sújtó rendelkezések miatt.

Kocsis Máté korábban a hvg.hu-nak azt mondta: vannak olyan megyei jogú városok, amelyek arra biztatják hajléktalanjaikat, hogy próbáljanak meg Budapesten boldogulni. Azt azonban nem volt hajlandó elárulni, mely településekről van szó. Megkérdeztük erről Aknai Zoltánt is, aki azt mondta: erről a városi legendáról mindenki hallott, de „ezt a helyén kell kezelni. Egy olyan vidéki önkormányzat, ami a rezsijét sem tudja kigazdálkodni, nem fogja a hajléktanjait sem Budapestre utaztatni.”