Az MSZP-s politikus - hangsúlyozva, fontos megmutatni, hogy a szocialisták a belső csatározások közepette más, kiemelkedő kérdésekkel is foglalkoznak - megdöbbentőnek nevezte, hogy a szerb parlamentben szeptember végén elfogadott kárpótlási törvény a kollektív bűnösség elvéből indul ki, és a teljes vajdasági magyarságot sújtja azzal, hogy kimondja: nem tarthatnak igényt kárpótlásra azok, akik tagjai voltak a Szerbiát a második világháborúban megszálló erőknek, valamint az ő leszármazottaik sem.

Balogh András kifejtette: a szocialisták fontosnak tartják, hogy Magyarország jó viszonyt ápoljon Szerbiával, és elengedhetetlennek, hogy a szomszédos állam belátható időn belül az Európai Unió tagja legyen. A szerb parlament döntése azonban sajnálatosan nehézzé teszi a magyar közvélemény számára, hogy Belgrád egyébként jogos csatlakozási igényét támogassa - fűzte hozzá.

Az elnökhelyettes kitért arra is, nem védik azt a magyar politikát, amely a második világháború alatt elfogadhatatlan katonai akciókat kezdeményezett, de a besorozott katonák és leszármazottaik kollektív bűnössé nyilvánítása ugyancsak tűrhetetlen.

Balogh András szerint ugyanakkor rontja a magyar kormány tiltakozásának hitelességét, hogy a Fidesz "a diszkriminációnak és a kollektív bűnösségnek az elvét nem utasítja el egyértelműen". Szavai szerint ezt jelzi, hogy a kormánypárt olyan javaslattal állt elő, amely utólag, jóvátételi adóval büntetné azokat, akik politikai tisztséget töltöttek be 1990 előtt. Balogh András azt mondta: ez is a kollektív bűnösség elvének egyik megjelenési formája.

A szocialista politikus sajtótájékoztatóján emellett megemlítette: tiltakoznak ellene, hogy József Attila szobrát - a terület 1944 előtti arculatának visszaállítására hivatkozva, egy kormánypárti politikusok javaslatára elfogadott országgyűlési határozat alapján - eltávolítsák a budapesti Kossuth térről.