"Az új szabályozás szakít az ügyészi törvényességi felügyelet hagyományos fogalmával. Az ügyész a jövőben elsősorban az igazságszolgáltatás közreműködőjeként – törvényben biztosított perindítási, fellépési jogával – gyakorolja közjogi hatáskörét" – olvasható az Országgyűlés honlapján péntek délután közzétett javaslat indoklásában.

Az ügyészség és a legfőbb ügyész jogállását fokozatosan bővítette a második Orbán-kormány. Az egy évvel ezelőtt elfogadott alkotmánymódosítás eredményeképpen a legfőbb ügyész nem interpellálható és az alkotmánybírókéhoz hasonlóan 6 évről 9 évre nő a megbízatási ideje. A büntetőeljárási törvény idén júliusban történt módosításával külön kategóriaként beemelték a kiemelt ügyeket, amelyeket soron kívül kell elbírálni. Ilyen nagy jelentőségű ügynek számít ezen túl a közélet tisztasága elleni, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, illetve az el nem évülő bűntettek, az emberrablás és az emberölés minősített esetei, továbbá a bűnszervezetben való részvétel. A pénteken beterjesztett törvénytervezet megerősítené a legfőbb ügyész azon jogát, hogy ő jelölheti ki az eljáró bíróságot.

Egyre magasabbra tör az ügyészség

Ezzel a jogkörbővítéssel az ügyészség egy szintre kerülne a bíróságokkal. Az ügyészség és a bíróság egy szintre emelése ütközik a büntetőjogban meglévő hierarchiával, ugyanis a vádhatóság viszi a bíróság elé a vádiratokat, amelyekről a bíróság ítéletével dönt. Emellett növeli az ügyészség kormánytól való függetlenségét is, azáltal hogy a költségvetését változtatás nélkül kell a kormánynak a parlament elé beterjesztenie. Az ügyészség büdzséjét a legfőbb ügyész állítja össze.

Polt Péter 2010-es megválasztása után a parlamentben - a kormánytól függetlenül

Fotó: Bánkuti András

Az ügyészségi törvénytervezet némileg ellentmond a szintén pénteken benyújtott bíróságokról szóló javaslatnak a kiemelt ügyek kezelését illetően. Míg a legfőbb ügyész korábban biztosított jogosítványát az ügyészségi tervezet megerősíti, a bírósági törvényjavaslat kimondja,hogy semmilyen ügyet nem lehet elvonni egy adott bíróságól, kivéve persze akkor, ha a leterheltség alól akarják mentesíteni.

Az ügyészség közjogi pozíciójának erősítését maga a szervezet érte el: kormányzati források a hvg.hu-nak megerősítették, hogy a tervezet koncepcióját az ügyészség készítette. A testület pozíciója rendkívül erős, amit az is mutat, hogy a bíróságok igazgatásáról szóló törvénytervezet kidolgozása során a kormány nem kérte ki a Legfelsőbb Bíróság vagy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményét. Így úgy néz ki, sikerül elérni azt is, hogy az ügyészek fizetése meghaladná a bírókét, ami bérfeszültséghez is vezethet az igazságszolgáltatásban.

Baka alkotmányossági kifogásai

Az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvény, amely 2012. január 1-jén lép életbe, s amelynek egyes pontjait érinti az ügyészségi törvény tervezete is, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András szerint több ponton is alkotmányellenes. A főbíró ezért több kifogással élt az Alkotmánybíróságnak megküldött levelében, kérve az általa vitatott bekezdések megsemmisítését.

Ezek közül elsőként említette azt, hogy ha a legfőbb ügyész jelöli ki az ügy lefolytatására illetékes bíróságot, akkor azzal sérül a törvény által létrehozott bírósághoz való jog, illetve a fegyveregyenlőség követelménye is. Az utóbbi ugyanis – mint írta Baka – megköveteli, hogy a védelem a váddal összevethető súlyú jogosítványokkal rendelkezzen. A törvény viszont a főbíró szerint „egy független és pártatlan intézmény helyett az eljárás egyik résztvevőjének kezébe teszi le az ügyet eldönteni hivatott bíróság kiválasztásának jogát”. Ezzel a vádlott a vádlóhoz képest hátrányos helyzetbe kerülhet, többek között a kiválasztott bíróság földrajzi elhelyezkedéséből is.

Baka András úgy véli, a korlátozás szükségtelen és aránytalan is, mert a soron kívüli elbírálásra az alkotmány nem biztosít jogot. Magyarázatként hozzáfűzte: a követelmény ugyanis nem pusztán az eljárás gyors lefolytatása, hanem a jó és hatékony igazságszolgáltatás. Továbbá lehet, hogy az adott ügy soron kívüli lefolytatásával más eljárások a bíróságok túlzott leterheltsége miatt elhúzódnak.

Baka szintén kifogással élt azzal szemben is, hogy a kiemelt jelentőségű ügyekben az őrizet időtartamának felső határa 120 órára emelkedik, hogy a terhelt 48 óráig nem érintkezhet a védőjével, hogy a gyanúsítottat nem 24, hanem 72 órán belül kell kihallgatni, hogy szűkül az egyes nyomozati határozatok elleni panaszjog. Sérti továbbá az alkotmányt többek között az is, hogy az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvény bizonyos esetekben mellőzhetővé teszik a tanú egyes személyi adatainak zárt kezelését.