Pénteken a főváros egyik mérőpontján sem haladta meg a kisméretű szálló por koncentrációja a riasztási küszöbértéket, így a főpolgármester szombaton visszavonta a szmogriadó pénteken elrendelt riasztási fokozatát. Mivel a szállópor-koncentráció Budapest hét mérési pontján is meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket, Tarlós István ismét a riadó tájékoztatási fokozatát rendelte el.

Továbbra is tilos az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetése. A főpolgármester azt kéri a budapestiektől, hogy lehetőség szerint autóik helyett a tömegközlekedés járműveit vegyék igénybe, tartózkodjanak a motorok járatásától, valamint ha van rá mód, mérsékeljék a szilárd- vagy olajtüzelésű berendezések használatát. Tarlós a szolgáltató, illetve termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőit kibocsátásuk csökkentésre kérte.

A riasztási fokozat visszavonását az tette lehetővé, hogy pénteken este megélénkült Budapest térségében a déli, dél-keleti szél – mondta a hvg.hu-nak Darányi Mariann, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Mint mondta: a szelesebb idő keddig tart majd, így addig nem várható a levegő minőségének jelentős romlása, ám mivel a jövő hét közepétől egy anticiklonális hatásnak köszönhetően ismét lelassul a légmozgás, jelentős javulásra tehát nem lehet számítani.

Nézze meg reggeli képeinket!

Stiller Ákos

Idehaza idegen

A pénteki, riasztási fokozatú szmogriadó legfontosabb tapasztalata az, hogy minden szereplőben tudatosult: rendkívüli légszennyezettségi helyzet van Budapesten – mondta a lapunknak a Főpolgármesteri Hivatal környezetvédelmi csoportvezetője. Molnár Zsolt ugyanakkor hozzátette: az azonban nem mindenkiben tudatosult, hogy a riadónak két fokozata van, tájékoztatási és riasztási.

„A lakosságban is tudatosult, hogy a szmogriadó riasztási fokozatában forgalomkorlátozással kell számolni, amelynek az alapja az autók környezetvédelmi tulajdonsága” – jelentette ki a szakember. Kiemelte: lényegében a szmogrendelet az első olyan szabályozás Magyarországon, amely nemcsak kategorikus tiltásokat, ha nem ajánlásokat tartalmaz, ez a hazai szabályozásban még idegen.

A csoportvezető szerint ugyanakkor célszerű felülvizsgálni a szmogriadó jogszabályi hátterét, amint erre a főváros már a korábbi kormányok figyelmét is felhívta, ám mindeddig eredménytelenül. Amint arról a hvg.hu pénteken beszámolt: az Európai Unió ajánlása alapján Magyarország elsőként vezette be az új, egyébként nagyon alacsony határértékeket, a főváros pedig 2008 novemberében a miniszteri rendelethez igazította saját szabályozását. A KRESZ módosítása azonban ezzel párhuzamosan nem történt meg.

30 százalék szennyez

Amint arról beszámoltunk a szmogriadó riasztási fokozatában a főpolgármester a piros és a fekete hatszögletű környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek közlekedését tiltotta meg. A Nemzeti Közlekedési Hatóság az MTI kérdésére közölte: piros vagy fekete környezetvédelmi plakettje összesen 1 millió 130 ezer autónak (a teljes járműállomány csaknem 30 százalékának) van Magyarországon.

A közlemény szerint fekete színű matricája 530 ezer autónak van, míg piros 600 ezernek. A rendszámtáblán lévő fekete matrica azt jelzi, hogy a jármű korszerűtlen, nem környezetbarát, míg a piros azt, az autó korszerűtlen és kevésbé környezetbarát. Általánosságban elmondható, hogy a fekete és a piros kategóriába az 1996 előtt gyártott gépjárművek sorolhatóak - fűzte hozzá a közlekedési hatóság.

Ezeken kívül még két - kék és zöld - plakett van forgalomban, ezeket a korszerű és környezetbarát, illetve a korszerű és kiemelten környezetbarát járművek kaphatják meg.

Itt még többet olvashat a szmogriadóról!