Az MSZP-s képviselők részvétele nélkül a Fidesz-KDNP és a Jobbik szavazataival úgy döntött a parlament illetékes bizottsága, hogy az MSZP-ből kilépő Gyurcsány Ferencet és kilenc képviselőtársát nem illeti meg a frakcióalakítás joga.

Molnár Csaba októberben magát a Demokratikus Koalíció Párt frakcióvezetőjének nevezve levélben fordult a házelnökhöz, Kövér Lászlóhoz, hogy biztosítsa az MSZP-ből kivált tíz képviselő frakcióalakítását. Molnár levelében az MDF és az MDNP 1996-os szétválására hivatkozott, ahol a Fórumból kiváló képviselők azonnal frakciót alakíthattak.

Kövér László az ügyet az alkotmányügyi bizottság elé rendelte, ahol az elnök, a KDNPS-s Salamon László két megoldási javaslatot terjesztett a tagok elé. Az egyik a hat hónapos türelmi időt, a másik az azonnali frakcióalakítás lehetőségét vázolta fel.

Gyurcsány Ferenc még az MSZP soraiban

Stiller Ákos

Élénk vita

A hétfő délelőtti bizottsági ülésen élénk vita alakult ki a két variációról, és – ahogy Salamon fogalmazott – nem precedens jelleggel Molnár Csaba is szót kapott. Molnár az ülésen azt mondta: a képviselőknek csakis a házszabályt szabad szem előtt tartaniuk, egyéb választójogi vagy politikai szempontokat félre kell tegyenek. A volt szocialista képviselő ismét felidézte az 1996-os esetet, amikor az akkori házelnök, Gál Zoltán az akkori szocialista képviselő, Bihari Mihály, a KDNP-s Rubovszky György és a fideszes Szájer József is támogatta az MDNP frakcióalakítását arra hivatkozva, hogy nem kilépés, hanem szétválás történt.

Rubovszky a hétfői ülésen azt mondta, lényeges különbség van a 96-os és a mostani eset között. Akkor Szabó Iván új MDNP-s képviselő nyilatkozatával (mely szerint szétválás történt) szemben ellentétes nyilatkozat nem hangzott el. Most viszont az MSZP-s frakcióvezető, Mesterházy Attila Kövérnek küldött leveléből egyértelműen kiderült, hogy kilépés történt.

Az 1996-os ülésen szintén részt vett Túri-Kovács Béla (akkori FKGP-s, jelenleg fideszes képviselő) azt mondta, egyetért Rubovszky álláspontjával, de feltette azt a kérdést, hogy vajon csakis a frakcióvezető álláspontja lehet-e a mérvadó ilyen esetekben.

A Demokratikus Kolalíció megalakulásán - nézze meg képeinket!

Fazekas István

Titkok, stratégiák

Gyüre Csaba jobbikos képviselő azt mondta, nem véletlenül találták ki a házszabály megalkotói a hat hónapos átmeneti időszakot, hiszen a kilépők ismerik az eredeti frakciójuk minden titkát, stratégiáját, amit magukkal vihetnek a vetélytárssá váló új frakcióba türelmi idő nélkül. Gyüre arra is felhívta a figyelmet, hogy a tíz képviselőről azt sem lehet biztosan tudni, hogy kiléptek-e az MSZP-ből, márpedig a házszabály kimondja, hogy egy párt nem alakíthat két frakciót. Hozzátette: a választójogi szempontokat sem lehet figyelmen kívül hagyni, azaz a tíz képviselő az MSZP-listáról került a parlamentbe.

A bizottság MSZP-s tagja, Harangozó Tamás azt mondta: Mesterházy levelébe a frakció egyhangú döntése lett belefoglalva. Harangozó hozzátette: a saját frakciószabályzatuk mást, mint a kilépést, nem ismer el. Szerinte a bizottság elé terjesztett két variáció színjáték, a helyzet vitathatatlan és egyértelmű, ezért az MSZP-s bizottsági tagok nem fognak szavazni a kérdésben. A politikus nem fejtette ki, mit ért azon, hogy a helyzet egyértelmű.

Az Origónak korábban két, a törvény előkészítésében szerepet vállaló kormánypárti képviselő is valószínűtlennek nevezte, hogy a DK tagjai által függetlenként eltöltendő hat hónap alatt a parlament - elfogadva a Kövér László házelnök által régóta tervezett törvényt, amely a házszabály helyett sarkalatos törvényben szabályozná a parlament működésének alapvető kereteit - megemelné a frakcióalakítás jelenlegi tízfős létszámhatárát, így ellehetetlenítve Gyurcsányékat. Egyikük szerint a törvénytervezet nagyjából már összeállt, és nem valószínű, hogy módosítanának rajta, a másikuk szerint pedig a jelenlegi házszabályhoz képest "nem lesznek forradalmi változások" a tervezetben. Igaz, azt mindketten hangsúlyozták, hogy a javaslat Fidesz-elnökségi és kormánybeli jóváhagyása még nem történt meg - írta a portál.