"A nukleáris szakmában minden szokatlan esemény után a tanulságokat le kell vonni" - mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy a bizottságban a hivatalon kívül részt vesznek a gyártó üzem vezetői, valamint hatósági, kormányzati illetékesek is. Közölte: a történteket szakmai, kormányzati és kommunikációs szempontból is elemzik.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség csütörtökön az Országos Atomenergia Hivatal tájékoztatása alapján közölte, hogy valószínűleg egy budapesti intézet volt a forrása az Európa több országában mért megemelkedett jódizotópszintnek. A magyar hatóságok hangsúlyozták, hogy a kibocsátás messze a megengedett mérték alatt volt, és semmilyen kockázatot nem jelent a lakosság egészségére.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint nem a csillebérci jód-131 izotóp szökése okozta több európai országban a nagyobb jódkoncentrációt. A Csillebércen működő izotópgyár elismerte, hogy hónapokon át szivárgott tőlük a jód-131 izotóp.

Környei József, a csillebérci izotópgyár cégvezetője csütörtök reggel tette közzé, hogy az elvárthoz képest a kéményükön keresztül hónapokon át nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp. A nyáron emiatt a termelést leállították, és átalakították a szűrőberendezéseket, viszont a szeptemberi újraindulás után is megmaradt a magasabb érték. A cég ezért azóta ismét leállította a jód-131 gyártását, hogy jobb elemeket, szűrőket építsenek be - tette hozzá.

A cégvezető közölte: "nem történt rendkívüli esemény, kibocsátás mindig is van", az csak az általuk elvártnál volt magasabb, az egészségre nézve következménye nincs, vagyis a lakosság nincs veszélyben.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közlése szerint a lakosság egészségére semmilyen kockázata nincs és nem volt a csillebérci Izotóp Intézet Kft.-től a légtérbe került jód-131 izotópnak. Valamennyi mérési adat azt támasztja alá, hogy a légtérbe került, enyhén megnövekedett aktivitáskoncentráció is messze alatta maradt a megengedett határértékeknek - írták.