Az egri vár hazánk harmadik leglátogatottabb műemléke, évente 400 ezernél több vendéget fogad. A falak több száz évesek, anyaguk pedig puha, mállékony tufa, ezért folyamatos figyelmet igényel az állagmegóvás az öthektáros várterületen. Bükkalján található riolittufából felhúzott falaknak magas a mésztartalmuk és érzékenyek az időjárásra. Anyaga a csapadékot magába szívja, nehezen szárad ki, ezért a téli fagyok jelentős kárt okoznak az építőelemekben – adott magyarázatot a falak láthatóan romló állapotáról Hollósy Zoltán műszaki vezető.

Az Északi kapu mellett egy különösen érdekes falszakaszt, amelyen három építészeti stílus jegyei fedezhetők fel, már be is kellett burkolni fával, mert potyogni kezdtek a faldarabok, igaz, tervben van a régészeti feltárása. A várudvaron áthaladva már messziről látszik az aládeszkázott Varkoch-kapu. Hollósy Zoltán elmondta, hogy az 1548 körül épült bejárat eredeti állapotában maradt ránk, ám az esőzések kikezdték a puha tufát és a korabeli kötőanyagot, a lepergő faldarabok pedig veszélyeztették a látogatók testi épségét. Ezért pallószerkezetet ácsoltak a biztonságos közlekedés érdekében.

A Varkoch-kapu. Bús düledékeiden

Kovács István

Továbbhaladva a Gergely-bástyát elkerítő szalag figyelmeztet arra, hogy a területet lezárták a látogatók elől. A Bornemissza Gergely által tervezett erődrész is erős romlásnak indult, ezért tiltották meg a megközelítését.
A legrosszabb állapotban viszont a Déli kapu van, ami egyben a főbejárat. Hollósy Zoltán szerint ez a terület a vár leghidegebb pontja, szinte nem éri napsütés. Ebbe a falrészbe sárga homokkő is került, ami nagyon mállékony anyag és a folyamatos erózió miatt komoly repedés keletkezett. Ezért a látogatók részére csak a kiskapu maradt nyitva, ami főleg csoportok érkezésénél okoz kisebb fennakadást.

A műszaki vezető elmondta, hogy napokon belül elkezdődik a Déli kapu és a Varkoch-kapu rekonstrukciója, amihez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. biztosított 15 millió forintot. A megrongálódott falszakaszokat részben lebontják és új blokkokból újraépítik, de a főbejárat fölé a ’60-as években vörös téglából felhúzott boltíves részt is korhű riolittufára cserélik.

Az Egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése című, összességében egymilliárd 772 millió forint elnyert pályázat megvalósítása is napirenden van. Ebből az összegből újabb jelentős rekonstrukciót és állagmegóvást tudnak majd végrehajtani, amiből többek között a Szép-bástya és a Török-kert felújítására, a külső terek rendezésére és a felújításhoz kapcsolódó programsorozatra is jut pénz.

A látványtervezők 3D-s interaktív technikával elkészítik Eger és az egri vár történetét feldolgozó animációs filmet, ami főként a nagy várostrom időszakára, az 1552-es évre összpontosít. Az alkotás alapjául a korabeli ábrázolások és a régészek által feltárt, tudományosan kiértékelt leletek szolgálnak. Ezekből az adatokból történik majd a virtuális építkezés, amelynek végeredményként az adott kornak megfelelő utcákat, épületeket, templomokat és palotákat varázsolnak elő az animációt készítő szakemberek.