Újra indul a privatizáció?

Szilágyi Péter (LMP) az önkormányzati vagyon államosításáról kérdezett, mondván, az intézkedések mögött álló sanda szándékokat is megismerhessék, mivel a kormány képviselői nem támogatták a párt javaslatát, amely megakadályozta volna az önkormányzati vagyon felélését. "Spórolni akarnak a közszolgáltatásoakon, miközben elkótyavetyélik a közösségek vagyonát" - mondta a képviselő, feltéve a kérdést: mi lesz az államosított vagyon sorsa? Szabó Erika államtitkár válaszában azt mondta, a gyanú megalapozatlan, a megyei önkormányzatok vagyonával kapcsolatos kérdésekre szerinte már válaszoltak korábban, a vagyontörvény fogja kezelni a tulajdonba vett vagyontárgyakat. Szabó Erika szerint húsz éve nem volt helyes a megyei önkormányzatokhoz csatolni oktatási feladatokat, és ha valaki felelősséget érez ezen intézmények iránt, az éppen a kormány volt, amikor "mentőövet dobott" a megyei önkormányzatoknak. "Privatizációról szó sincs" - mondta Szabó Erika, rosszízű feltételezésnek minősítve az egész kérdést. Szilágyi Péter szerint a javaslatuk garancia lett volna a vagyon felélésének megakadályozására, így annak elutasítása miatt nem lehet bízni a kormány szándékaiban, mert még nem tudják, mi lesz a vagyontörvényben.

Ismét egy izgalmas fideszes interpelláció!

Nem lennénk Pintér Sándor helyében: saját képviselője kérdezi a minisztert a katasztrófavédelem helyzetéről, olyannyira élesen, hogy a felszólaló honatya előre sietett tisztázni, "a kormány elkötelezett a katasztrófavédelem iránt", és jövőre több pénz lesz, mint idén, ráadásul nagy siker volt a nemrég lezajlott katasztrófavédelmi gyakorlat. Pintér Sándor meg is futamodott, Tállai András államtitkár válaszolt helyette, aki szerint szükség volt a terület újjászervezésére, majd megdicsérte az általuk kidolgozott jogszabályt. Borbély Lénárd láthatóan megnyugodva köszönte meg Tállai András válaszát, kifejezetten üdvözölte a kormány lépéseit és "tisztelettel elfogadta" a választ.

A Jobbik a dunaszerdahelyi verekedésről

A dunaszerdahelyi meccsen történt durva rendőri fellépésről kérdezte a jobbikos Szávay István Martonyi Jánost. A külügyminiszter szerint a "szlovák elitben sincs meg a szándék a helyzet tisztázására", pedig a magyar és a szlovák kormányfő 2010 júliusában megegyeztek, hogy a kérdést tisztázni fogják az illetékes szervzetek közreműködésével. Szlovákia egyelőre vizsgálódik, miközben "ezt az atrocitást a magyar féél továbbra is napirenden tartja". A kérdező nem fogadta el Martonyi válaszát, szerinte csak elkenik a problémát, nincs érdemi nyomás a szlovákokon; a parlament igennel szavazott.

Szócska: nem lesz kórházbezárás!

Nincs szó titkolózásról, de még zajlanak az egyeztetések arról, hogy az egyes kórházak milyen funkciót lássanak el - válaszolt az egészségügyért felelős államtitkár. Szócska Miklós szerint nem a kórházak bezárásáról van szó, hanem funkcióváltásról. Példaként hozta fel, hogy számos ellátást egynapos ellátássá szeretnének átalakítani. Az átalakításból felszabaduló épületeket pedig eladja a kormány.

Kórházakat zárna be a kormány?

Kovács Tibor (MSZP) interpellált elsőként. A nemzetierőforrás-minisztertől azt kérdezte, hogy hány kórházat zárnak be az államosítás után. Szerinte a törvényjavaslatból kiderül, nemcsak a kórházigazgatókat menesztenék, hanem a dolgozók nagy részét sem veszik át.

Kósa: a választók kitartanak

Kósa Lajos napirend előtti felszólalásában bejelentette, hogy Láng Zsolt nyerte a II. kerületi időközi választást, amit a képviselők tapssal fogadtak.

A fideszes politikus szerint az időközi választásnak tanulsága is van. Az Unióban számos ország elszenvedte azt a támadást, amit most Magyarország elszenvedett - vélte. Ahol nem volt stabil a politikai vezetés, ott nem tudtak rendesen védekezni, kiszolgáltatottá váltak. A magyar választók viszont Kósa szerint megértették, ha felmondják azt a szövetséget, amelyet a 2010-es választáson megvalósult, "akkor nem leszünk eredményesek". Ez az, ami Magyarországot megkülönbözteti a támadás alatti országoktól. "A választók nem adják fel" - mondta.

Ugyanakkor szerinte ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van, "azt jelenti, hogy a választók kitartanak".

"A gazdasági szabadságharc mi magunk vagyunk"

Cséfalvay Zoltán egy 2011. május 16-án elmondott beszédéből olvasott fel: "a gazdasági szabadságharc azt jelenti, hogy mi magunk". A parlament és a kormány határozza meg, hogyan kezeli azt a problémát, amit az elődök itt hagytak - tette hozzá.

Szerinte 2008 és 2011 ősze között jelentős különbség van, mivel korábban nem volt más választás, csak a készenléti hitel. Azóta azonban több hitelfajtát vezetett be a Nemzetközi Valutaalap. "Az európai kockázatok mellett Magyarországnak szüksége van egy védőhálóra" - hangsúlyozta.

Jobbik: legyen gazdasági szabadságharc

A gazdasági szabadságharcot hiányolja a Jobbik. Balczó Zoltán szerint ugyanis a kormány a leminősítéstől való félelem miatt az IMF-hez menekült, pedig az nem helyes. "Ideje a valódi gazdasági szabadságharcnak" - jelentette ki. Szerinte a vállalkozásokat kellene segíteni, növelni kellene a belső fogyasztást.

Kövér rendet tett

"Az elnök nem érti, hogy mi zajlik a patkóban" - így figyelmeztette Kövér László a képviselőket arra, hogy maradjanak csöndben, mert a hangzavar miatt nem lehet érteni a vitát. Egy képviselő azonban ezek után is bekiabált valamit, amire Kövér úgy reagált: "valaki kísérje ki a képviselőt".