Figyelmeztetésben részesített a Pécsi Városi Bíróság novemberben egy férfit, aki többször is papírt vett ki közterületen elhelyezett szelektív hulladéktárolókból. A büntetést azzal indokolták, hogy a férfi tulajdon elleni szabálysértést követett el, mert az, amit az emberek szelektív hulladékgyűjtőkbe dobnak, nem számít gazdátlannak. Arról a hulladékkezelő javára mondanak le a tulajdonosok, hogy a társaság az újrahasznosításból származó bevételből arányosan csökkenthesse a hulladékszállítás díját. A szelektív hulladék pedig nem a szállításkor, hanem már a tárolóedénybe helyezéssel a szolgáltató tulajdonába kerül.

A pécsi városüzemeltetési vállalat, a Biomark 2000 Kft. megelégelte, hogy rendszeresen kiürítették tárolóikat, ezért feljelentést tettek a fosztogatókkal szemben. A kis értékre elkövetett lopások miatt megindult büntetőeljárások azonban egészen idáig nem jártak sikerrel. Korábban ugyanis a bíróság álláspontja az volt, hogy a hulladék akkor kerül a szolgáltató tulajdonába, amikor azt elszállítja.

Lopás miatt kerülnek börtönbe?

Tekker Tamás, a Biomark 2000 Kft. ügyvezetője arra hivatkozva támadta meg a verdikteket, hogy a kukázók a cégnek veszteségeket okoznak, nem csak a hulladékpapír kiszedése, hanem a tárolók megrongálása miatt is. Szerinte a másodnyersanyagok eltulajdonítása országos probléma, és "ha az igazságszolgáltatás nem marasztalja el a gyűjtők fosztogatóit, ellehetetlenülhet a szelektív hulladékgyűjtés".

Marton Szilvia

Baranyi Róbert jogász, a fenntartható fejlődéssel, ezen belül hulladékkezeléssel is foglalkozó Út a jövőbe weboldalt üzemeltető Be Fair! Alapítvány munkatársa szerint a mostani ítélet precedenst teremthet, s könnyen előfordulhat, hogy lopás miatt egymás után kerülnek a rács mögé majd a kukázásból élők. „Erről a jogvédőknek is biztosan van véleménye, de én büntetőjogi oldalról közelíteném meg a történteket” – mondta Baranyi a hvg.hu-nak. „Akkor beszélhetünk bűncselekményről általánosságban, ha valamilyen tett vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, szabálysértésről pedig akkor lehet szó, ha jogellenes a cselekedet. Véleményem szerint ha valaki saját maga fenntartása céljából naponta pár száz, pár ezer forintért kukázik, nem követhet el szabálysértést, de bűncselekményt még akkor sem, ha ez az érték kivételes esetben esetleg 20 000 forint fölé emelkedik” – vélekedik Baranyi.

A többször elkapott kukázó, ismerve a joggyakorlatot, végül a börtönben köthet ki, amit az adófizetőknek kell finanszírozniuk. „Ezzel az állam saját magának lő öngólt, hiszen amíg egy kukázó – aki sok esetben egyáltalán nem biztos, hogy hajléktalan – eltartja magát, a börtönbe kerülése esetén fogva tartása súlyos összegeket tehet ki, egy fogvatartott körülbelül évi egymillió forintjába kerül az állampolgároknak.” Amennyiben a pécsi ítélet ragadós lesz, akkor új börtönöket kell építeni több milliárd forintért – rugaszkodik el Baranyi Róbert képzelete. Megéri tehát egy pár száz, pár ezer forintot naponta összekukázó embert börtönbe küldeni, ha milliárdokat kell költeni a másik oldalon?

Szerinte a megoldás más lenne. „Brazíliában például a kormány felkarolta a hasznosítható hulladékot gyűjtőket, és egyfajta vállalkozóknak, hasznos embereknek minősítették az ebből élőket. Ennek eredményeként a kukázó vállalkozók pl. az alumínium dobozok 95 százalékát gyűjtötték össze és adták le újrahasznosításra.” Itthon ezzel szemben – közölte a jogász – például a szelektív hulladékba kerülő visszaváltható üvegeket széttörik. Egy újabb üveg előállítása során pedig felesleges erőforrásokat, például áramot kell elpazarolni, amivel szén-dioxidot bocsátunk a levegőbe – mondja Baranyi.

Potenciális sikkasztók

Ő abban bízik, a várhatóan megszaporodó ügyekben eljáró bíróságok rendre fel fogják menteni a terhelteket, vagy szem előtt fogják tartani büntetéskiszabásuk során az egyéniesítés jogkövetelményét, így nemcsak a tettre, hanem az „elkövető” személyiségére is figyelemmel lesznek, azaz enyhe szankcióval, leginkább figyelmeztetéssel fogják lezárni az ügyeket. Megjegyezzük, a pécsi esetnél is ez történt.

Az ítélet által kialakuló helyzet érdekességére Baranyi Róbert felhozta azt a példát is, amely az alapítvány honlapján szerepel. „A bíróság gondolkodásmódját követve a Biomark 2000 Kft. munkatársa vagy ügyvezetője abban az esetben, ha valamilyen értékes dolgot talál a hulladék közt, és onnan kiemeli, akkor – lopás helyett – sikkasztást követhet el.”

Végel Dániel

Baranyi Róberttel szemben Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója jónak tartja a bíróság döntését, mert – mint a hvg.hu-nak kifejtette – a szelektív hulladéktárolók a közszolgáltató tulajdonában vannak. Szerinte a szelektív hulladékszigetek "kifosztásából" ugyanis nem csak a közszolgáltatónak származik kára, hanem az adófizetőknek is pénzbe kerül. „Vagy a szemétdíjon keresztül fizetik meg az emberek a közszolgáltató veszteségeit, vagy az önkormányzat adó formájában ráterheli a lakosokra. A begyűjtő cég ugyanis így elesik a szelektíven gyűjtött hulladékok értékesítéséből származó bevételtől, viszont az üzemeltetés költségeit meg kell fizetnie.”

Sárosi Eszter a probléma gyökerének azt látja, hogy vannak olyan áruházláncok, ahol válogatás nélkül fizetnek a visszavitt hasznosítható hulladékért, majd adják tovább jó áron, miközben hulladékkereskedelemre szóló engedéllyel nem rendelkeznek. Emellett akadnak olyanok, akik "megélhetési szinten űzik a lomizást, közöttük többen szervezetten, emberek bevonásával gyűjtik össze az utcára kitett lomokat". Ők akár adót is fizethetnének a gazdasági tevékenység után, de "azokat, akik napi néhány száz forintot keresnek, felesleges vegzálni".