A vádiratban foglaltak szerint Hagyó Miklós, a Fővárosi Közgyűlés egykori főpolgármester-helyettese L. Ottóval, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és M.-H. Évával, a BKV-hoz tartozó, DBR Metro részleg sajtóreferensével – saját vagy ismeretségi körük anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdítása érdekében – 2007 és 2009 között a BKV vezető tisztségviselőinek olyan utasításokat adtak, illetve döntéseiket oly módon befolyásolták, hogy a vagyonkezelői kötelezettségük szándékos megszegésével a BKV számára hátrányos döntéseket hozzanak, illetve szerződéseket kössenek.

A. Attila és B. Zsolt József a BKV volt vezérigazgatói, R. Miklós a cég kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettese, Z. Tamás kommunikációs főosztályvezető és V. Ágnes marketing főosztályvezető a fenti személyektől származó utasításokat elfogadták és teljesítették annak ellenére, hogy egyértelmű volt számukra, hogy azok nem a BKV és a főváros érdekeit, hanem – közvetve vagy közvetlenül – kizárólag az utasítást adók érdekeit szolgálják és a BKV számára egyértelműen hátrányosak - írta közleményében a főügyészség.

A felsorolt személyek részvételével a főügyészség szerint 2007 januárjától 2008 augusztusáig olyan összehangoltan működő szervezet épült ki, amelynek a tagjai a fölöttük álló tagoktól érkező, a BKV vagyoni helyzetét hátrányosan érintő utasításokat ellenkezés nélkül végrehajtották és ennek érdekében a saját beosztottjaikat is igénybe vették. A bűnszervezet létrehozója és vezetője Hagyó Miklós volt, aki a beosztásából fakadó befolyásával visszaélve maga is részt vett jogsértő utasítások adásával a bűncselekmény elkövetésében - tette hozzá a testület, amely szerint a bűnszervezet 2008. augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.

A nyomozás során annak a gyanúja is megalapozottá, illetve vádképesen bizonyíthatóvá vált, hogy Hagyó Miklós úgy tekintette a BKV-t, mint olyan önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetet, amelynek a felhasználásával fedezheti azokat a személyes és politikai jellegű kiadásait, amelyeket a parlamenti vagy önkormányzati költségvetésből nem volt lehetősége finanszírozni. Ennek érdekében kommunikációs, marketing, reklám és tanácsadói területeken politikai, gazdasági, baráti szívesség keretében olyan szerződések megkötésére utasította a BKV vezetőit, amelyek az ésszerű gazdálkodás és a hasznosság szempontjait figyelmen kívül hagyva jöttek létre - tette hozzá a főügyészség, amely szerint a nyomozás során összesen 50 különböző gazdasági társasággal kötött 65 ilyen szerződést vizsgálatak. Ebből 31 cég összesen 41 szerződését érintően emeltek vádat.

Hagyó Miklós a fentieken túlmenően hivatali helyzetével visszaélve 2008 márciusában arra utasította B. Zsoltot, a BKV megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki. Követelése nyomatékosítása érdekében kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem kapja meg a kért összeget, úgy a B. Zsolt által a C.C.Soft Kft. számára, 2007. decemberében Hagyó Miklós utasítására kiállított teljesítményigazolás miatt ellehetetleníti. B. Zsolt a fenyegetés és a Hagyó által folyamatosan tanúsított erőszakos, ellentmondást nem tűrő viselkedés miatt kialakult félelmében 2008. és 2009. évben 15-15 millió forintot juttatott Hagyó Miklósnak. A főügyészség ez alapján Hagyó Miklóssal szemben hivatali visszaélés bűntette és hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntette miatt is vádat emelt.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt továbbá M. Ernő, a korábbi budapesti főpolgármester politikai főtanácsadója ellen is, aki szintén utasítási jogkör nélkül hasonló tartalmú szerződések megkötésére hívta fel a BKV vezetőit. M. Ernő arra utasította őket, hogy vagyonkezelési kötelezettségeiket megszegve a takarítási munkálatok elvégzésére a PQS-Plural Kft.-vel kössön szerződést. A PQS-Plural az összes munka elvégzésére önmagában nem volt képes, ezért a kft. képviselője rávette a BKV Zrt.-nél hosszabb ideje ezt a feladatot ellátó Renomé Kft. vezetőit egy konzorciumi szerződés megkötésére.

M. Ernő utasítására a BKV-nál lefolytatott közbeszerzési eljárást követően 2008. december 22-én konzorciumi szerződés keretében a PQS-Plural és a Renomé alkotta konzorcium vette át a takarítási feladatok ellátását gazdaságilag indokolatlanul magasabb árszabással, amely különösen jelentős vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak - tette hozzá a főügyészség.

A vádirati tényállás szerint R. Miklós kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes és Z. Tibor főosztályvezető vádlottak fiktív jelenléti ívek alapján, azokat vezetőként aláírva, igazolva és bérszámfejtésre továbbítva közreműködtek abban, hogy 2008 januárjától 2009. szeptember végéig a ténylegesen munkát nem végző M.-H. Éva vádlottnak jogtalanul munkabért, prémiumot és egyéb juttatásokat fizessenek, összesen 24,6 millió forint összegben.

Vádat emeltek dr. Sz-né dr. Sz. Eleonórával, a BKV humánpolitikai igazgatójával szemben is, aki 2008. január 24-én megállapodást kötött A. Attila vezérigazgatóval munkaviszonya 2008. december 31. napjával, közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A megállapodás szerint egyéb jutalom címén 16,4 millió forintot, végkielégítés címén 69,8 millió forintot, összesen 86,2 millió forintot fizettek ki neki.

Dr. Sz-né dr. Sz. Eleonóra előrehozott öregségi nyugdíjjogosultságát 2008. március 27-én  a Nyugdíjfolyósító Intézet megállapította, a Munka törvénykönyve alapján így a vádlottnak a fenti szerződés hiányában végkielégítés nem járt volna. A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésére vonatkozó megállapodás célja a BKV megtévesztése és a fenti összegek jogtalan megszerzése volt. Erre tekintettel a főügyészség dr. Sz-né dr. Szilágyi Eleonóra ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt emelt vádat.