Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara és a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara – ezek az egyetemi karok vezetik a Felvi 2012-es, összesített felsőoktatási rangsorát. Az ELTE bölcsészkara évek óta a lista élén áll, a második helyezett pécsi orvosi kar azonban egy év alatt tizenhárom helyet javított, ezzel megelőzte a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem orvosi karát is.

A rangsor ötödik helyén a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara áll, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaság-tudományi Kara és a debreceni bölcsészkar követ – előbbi 2011-ben még a huszonötödik helyen végzett, idén azonban a Corvinus gazdálkodástudományi karát is lekörözte.

A tíz legjobb közé került az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara, a szegedi egyetem bölcsészkara és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kara is – ez utóbbi január elseje óta a közszolgálati egyetemhez tartozik.

Az összesített kari rangsort minden évben az oktatók és a hallgatók teljesítménye alapján állítják össze. Az idei adatok szerint a legjobb eredményű diákok a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán és az ELTE jogi karán tanulnak, míg az oktatói kiválóság alapján a pécsi orvosi kar, a BME Természettudományi Kara és a Nyugat-magyarországi Egyetem mezőgazdasági kara vezet.

Mit tud az online rangsor?

Az összetett rangsorok előnye az, ami egyben a hátrányuk is. Különböző adatokból áll össze a végső sorrend, pedig sok jelentkező számára ezek közül csak egy-egy fontos - például, hogy hol tanítanak a legképzettebb oktatók, vagy hova jelentkeznek a legjobb teljesítményű diákok. Az online rangsorban mindenki egy kattintással kiválaszthatja a számára lényeges szempontokat, így személyre szabott listát kérhet.

Itt például a ''Hallgatók kiválósága rang''; alatti kis nyílra kattintva lehet újrarendezni a listát (nagyobb méretért kattintson!)

A teljes kari rangsor mellett a tíz képzésterület listája is elérhető, köztük a gazdasági, jogi, agrár, bölcsész, informatikai, műszaki, orvosi, pedagógiai, társadalomtudományi és természettudományi. Idén a képzésterületi listáknál nincs összesített rangsor, külön-külön lehet megnézni a hallgatók és az oktatók teljesítménye alapján felállított sorrendet. A "Mi ez?" gombokra kattintva lehet a listákat kibontani, majd a "Vissza" gombbal bezárni és új adatsort lekérni.

Így néz ki a ''Hallgatók kiválósága rang'' alapján kibontott rangsor

Ha csak egy adott kar pozíciója érdekel minket a listában, egyszerűen rá lehet keresni a felső keresőmezőben, így megúszhatjuk a teljes első oszlop átböngészését.

Rangsorok: mire jók, és mire nem?

Abban még a vezető felsőoktatási intézmények oktatói is egyetértenek, hogy az összesített rangsorok alapján még ma sem lehet pontosan megmondani, hol a legjobb az oktatás. A listák összeállításakor ugyanis olyan szempontokat is figyelembe vesznek, amelyek elsősorban a nagy tudományegyetemek bölcsészettudományi és orvosi karainak kedveznek. Ilyen például a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók száma, pedig a gyakorlati tantárgyak oktatásának minősége nem feltétlenül függ össze a PhD-fokozattal rendelkező tanárok számától. 

"Az utóbbi években a listákon elfoglalt helyezés az intézménymarketing és a hallgatókért folytatott verseny részévé vált" - mondta korábban az Eduline-nak Kiss László, az Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási elemzője, aki szerint ennek ellenére a jelentkezők döntését a rangsorok jelentősen nem befolyásolják, bár azoknak a hallgatóknak, akik kiváló oktatókkal és a legjobban teljesítő felvételizőkkel szeretnének együtt tanulni, vonzerőt jelenthet a "legjobb egyetem" cím.

Nemzetközi rangsorok: az ELTE, az SZTE és a CEU vezet

A 2011-es nemzetközi rangsorokban az ELTE és a szegedi egyetem érte el a legjobb eredményt. A sanghaji felsőoktatási rangsorban mindkét intézmény a 301-400. helyezést szerezte meg: az ARWU-listát 2003 óta minden évben összeállítják a Jiao Tong University szakemberei, akik százpontos rendszerben értékelik az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, a publikációik számát és idézési gyakoriságát.

A brit QS-rangsorban szintén a két nagy kutatóegyetem szerepel rendszeresen, de a legfrissebb elemzésben a Közép-európai Egyetem (CEU) is megjelenik, amely a magyar intézmények közül a legjobb helyet szerezte meg.

A webes jelenlét alapján rangsoroló Webometrics listájára az első ötszáz intézmény között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem került fel, míg a tudományos cikkek száma és idézettsége alapján összeállított HEEACT-listán az ELTE és a Semmelweis Egyetem jelent meg az ötszáz legjobb között.