Együttműködési szándékkal érkezett az ügyészségre, és főként a gyanúsítás jogi alapjára volt kíváncsi - mondta a volt miniszter. Közölte, az ügyészség gyanúsításában megfogalmazott alap egy kormányhatározatról szól, miközben a szolgálati viszonyról szóló törvény annak épp az ellenkezőjét mondja ki.

Juhász Ferenc a közlése szerint kérdést tett fel az ügyészségnek arról, hogy mi írja felül ezt a kétharmados törvényt, ám erre a nyomozók csak később, írásban kívántak válaszolni. A volt honvédelmi miniszter hozzátette, ekkor döntött úgy, hogy nincs értelme vallomást tennie.

Juhász Ferenc elmondta, hogy a kihallgatásról videofelvétel készült, amelyet az mszp.hu weboldalon tesznek majd közzé. A kihallgatásról készült írásos jegyzőkönyvet is nyilvánosságra fogják hozni – tette hozzá.

A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön gyanúsítottként hallgatta ki Juhász Ferencet jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt. A főügyészség szerint  Juhász Ferenc a kihallgatása során panasszal élt a gyanúsítás közlésével szemben, tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, majd pedig megtagadta a vallomástételt.

Mint felidézték, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentésére a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. február 25-én rendelt el nyomozást hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. E nyomozás keretében hallgatták ki csütörtökön gyanúsítottként Juhász Ferenc országgyűlési képviselőt, akivel egy rendbeli, jelentős hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének a megalapozott gyanúját közölték.

Juhász Ferenc

Horváth Szabolcs

A megalapozott gyanú lényege szerint 2005 februárjában Fapál László a Honvédelmi Minisztérium (HM) közigazgatási államtitkáraként a lakásellátás iránti igényét nem a vonatkozó kormányrendelet alapján, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek jelentette be, hanem - hivatásos katonai szolgálati viszonyára hivatkozva - közvetlenül Juhász Ferenc akkori miniszternek, a munkáltatójának.

Ez alapján a főügyészség szerint Juhász Ferenc - vagyonkezelőként megszegve a HM rendelkezése alatt lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló jogszabályi rendelkezéseket - olyan egyedi döntést hozott, melyben határozatlan idejűként állapította meg a lakásjuttatás időtartamát.

A közleményben azt írták: az egyedi döntés alapján 2005 májusában a HM a több mint 65 millió forint forgalmi értékű, Budapest XIV. kerületében lévő, újonnan beszerzett, állami tulajdonú bérlakást juttatta F. Lászlónak.

Mint hozzátették, az államtitkár 2006 májusában kérte a lakás "részére történő elidegenítését", Juhász Ferenc pedig egy vagyonkezelési szabályt megszegve elismerte az államtitkár vételi jogosultságát, s júniusban a hivatásos katonákat megillető mérsékelt vételáron, 22,2 millió forintért értékesítették F. Lászlónak a vezetői lakást.

A főügyészség szerint a közigazgatási államtitkár igénybejelentései és Juhász Ferenc egyedi döntései azt célozták, hogy F. László államtitkári tisztségét és jogállását az ügyintézés során szándékosan figyelmen kívül hagyva tulajdonosa legyen az eredetileg állami tulajdonú ingatlannak, így a minisztériumot több mint 43 millió forintos kár érte.

Fapál Lászlót a főügyészség február 7-én, kedden hallgatta ki gyanúsítottként egy rendbeli, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetése miatt mint felbujtót; ő a gyanúsítás közlésével szemben azzal jelentett be panaszt, hogy azt mondta, nem követett el bűncselekményt, a vallomástételt egyebekben megtagadta.