Parázs vita alakult ki pénteken az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának ülésén. A képviselők csak közvetlenül az ülés kezdetekor kapták meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) addig titkos állásfoglalását, valamint a bizottság elnökének, a KDNP-s Lukács Tamásnak a bizottság nevében tett előterjesztését, mely a 17 egyházzá minősítendő felekezet listáját tartalmazta. Szabó Tímea LMP-s alelnök javaslatára egy óra szünetet rendeltek el a napirendi pont tárgyalása előtt, hogy az irományokat a képviselők tanulmányozhassák.

Mint azt a hvg.hu korábban megírta, az MTA elnöke, Pálinkás József közölte a parlamenti bizottsággal levelében: szerinte eljárásjogi és nem tudományos kérdés annak megállapítása, hogy az egyházzá minősítésüket kérő felekezetek megfelelnek-e a törvényi előírásoknak. Szabó Tímea üdvözölte a tudós társaság döntését, miszerint "az Akadémiában még megvan a jogállami reflex". Az MTA elnöke azt írta: a parlamenti bizottság saját hatáskörében tegyen javaslatot az egyházzá minősíthető felekezetekről.

Gyülekezet. Lángolj fel a lelkükben

Horváth Szabolcs

Ezt tette meg egy személyben a bizottság elnöke, Lukács Tamás, amikor előterjesztésében 17 felekezet egyházzá minősítését javasolta. Mivel a javaslatot a kormánypárti képviselők egyhangúlag támogatták, ha az Országgyűlés is megszavazza, a jelenlegi 14 mellett március 1-től egyházi státust kaphat a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Magyarországi Iszlám Közösség, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-Tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Egyház – Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház és a Buddhista Vallási Közösségek. Az előterjesztés külön egyházzá minősítené a kérvényt benyújtó buddhista felekezeteket, így a Tan Kapuja Buddhista Egyházat, a Buddhista Missziót, a Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösséget, a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösséget, a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyházat és a Gyémánt Út Buddhista Közösséget.

A szavazáson nem vett részt tiltakozásul Lendvai Ildikó MSZP-s, Szabó Tímea LMP-s és Zagyva György Gyula jobbikos képviselő. Az ellenzék kifogásolta, hogy nem volt elegendő idő a javaslat megismerésére, valamint azt, hogy a bizottság elnöke önhatalmúlag tett javaslatot az egyházakra, nem a bizottsági vita során alakították ki az álláspontjukat. „Egerben [a kihelyezett Fidesz-frakció ülésén – a szerk.] dőlt el, melyik felekezet lehet egyház, és nem a bizottsági ülésen” – közölte Szabó Tímea.

Lukács Tamás azt emelte ki a javaslat ismertetésekor, hogy a vallásszabadság nem sérül azzal, hogy csak bizonyos felekezetek kapják meg az egyházi státust. Közölte: 11 európai ország van, amelyik parlamenti vagy miniszteriális hatáskörben dönt az egyházi státusról. Szerinte a javaslatban szereplő felekezetek egyházzá minősítésével a magyarországi vallási közösségek 97 százalékát lefedik az egyházak. Hozzátette: a nagy világvallások képviselőinek, illetve a nemzetközi protestáns közösségek képviselőinek adnának egyházi státust. „Később még bővülhet a kör” – jelentette ki.

Szabó Tímea viszont azt állította, hogy szúrópróbaszerűen belenéztek az iratokba, és találtak még olyan közösségeket, amelyek megfeleltek a törvényi előírásoknak, mégsem szerepelnek az előterjesztésben. „Az egyházi státus kérdését nyilvánvalóan politikai döntésként kezelik” – jegyezte meg. Kifogásolta továbbá, hogy az előterjesztésben nem szerepel, milyen kritériumok alapján utasították el a többi felekezetet.

Lendvai Ildikó a szavazás elnapolását javasolta, mert szerinte több idő kellett volna a felelős döntésben, de javaslatát a kormánypártok leszavazták. „Ebben nem lehet felelősséggel részt venni” – jegyezte meg a politikus.

A decemberben elfogadott új egyházügyi törvény a korábbihoz hasonlóan 14 egyházat ismert el. A törvényt maga a Fidesz vonta vissza első körben, miután kiderült: egy nappal később az Alkotmánybíróság úgyis megsemmisítette volna a jogszabályt. Igaz, az Ab nem tartalmi, hanem eljárásjogi okok miatt döntött így: azt kifogásolta, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban írta át a jogszabályt.

A korábbi javaslatból elvetették azt a részt, amely százéves nemzetközi működéshez kötötte volna egy egyház elismerését, az új előfeltétel csupán 20 éves magyarországi működés lett.