Pintér Sándor belügyminiszter javaslata szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében jelentősen lerövidítenék az ügyintézési határidőt. Összevont eljárás esetében például 30 nap alatt el kellene készíteni az összes szükséges környezeti hatásvizsgálatot, és ki kellene adni a szükséges engedélyeket. A jelenlegi általános ügyintézési határidő 4 hónap, összekapcsolt eljárás során pedig szakaszonként három-három hónap, amely a tervezet nyomán 30-30 napra csökkenne.

Mind a megkérdezett politikusok, mind a civil szervezetek kifogásolták, hogy az engedélyeztetések határidejének lerövidítésével kizárják a társadalmi vita lehetőségét. Kifogásolták azt is, hogy a környezetvédelmi hatóságok finanszírozását 50 százalékkal csökkentette a kormány. Ez jelentős létszámleépítést eredményezett. „Egy nap alatt is kiadható az engedély, ha van hozzá pecsét, de a Környezetvédelmi Felügyelőségnél egy hónap alatt két osztály között nem fordul meg egy ügyirat” – mondta a hvg.hu-nak Kalas György, a Reflex Környezetvédő Egyesület tagja. „Alternatívákat is kellene vizsgálni egy ilyen eljárásban, más helyszínt, más technológiát egy hatástanulmány keretében, valamint az érintett civil lakosságot is be kell vonni. A társadalmi egyeztetés kigolyózását célozza ez a javaslat” – tette hozzá.

Már így is kivérzett állapotban

Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport környezeti szakjogásza szintén azt emelte ki, hogy a hatóságok létszámleépítése miatt már most sem tudják kellően megvizsgálni az engedélyezési feltételeket. „Így is alig bírják ellátni a feladatukat a hatóságok. Az új helyzet egy dolgot eredményez: érdemi vizsgálat nélkül, futószalagon adják majd ki az engedélyeket. Ennek hamarosan érezhető hatása lesz az ország környezetvédelmi állapotára nézve” – közölte Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője is. „Ez egy hosszú folyamat újabb hátrányos állomása. A mindenkori kormányok szeretik az általuk preferált beruházói kört kivonni a normál eljárások alól” – véleményezte a belügyminiszter szerdán beadott törvénymódosító javaslatát Jávor.

Pécs 2010 - Európa Kulturális Fővárosa

hvg.hu archív

A gyakorlatot egyébként az MSZP kezdte el, 2008-ban többek között módosították a közbeszerzési törvényt és kibővítették a kiemelt beruházások körét. Az akkori kormány 32 fejlesztést minősített kiemelt jelentőségűnek, többek között útépítési, vasútépítési beruházásokat, valamint a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó beruházásokat. 2010-ben a Fidesz ismét kiterjesztette a kiemelt beruházások körét, minden 90 millió forint feletti beruházás azóta kiemeltnek minősíthető.

Az LMP korábban még parlamenten kívüli pártként tiltakozott a módosítások ellen, 2009-ben például a Sukoró-ügy kapcsán követelték, hogy helyezzék hatályon kívül a törvényt, majd 2010 után törvényjavaslatot is benyújtottak ezzel kapcsolatban - tette hozzá Schiffer András, az LMP volt frakcióvezetője. „Ez egy 20 éve folyó, elhibázott fejlesztéspolitika folytatása. Korrupciós nyomás alá helyezi a mindenkori kormányt. A multikat és az oligarchákat gazdagítja a kis- és középvállalkozások helyett ” – mondta a hvg.hu-nak a politikus.

Bányai Gábor, a Fenntartható fejlődés bizottságának fideszes tagja szerint viszont elenegdő 30 nap az engedélyeztetés lefolytatására. "Az eljáráshoz már kell egy környezetvédelmi hatástanulmánnyal rendelkezni. Ha a pályázat komoly szándékkal bír, a beruházó maga rendelkezik olyan papírokkal, amik megkönnyítik az elbírálást. Fontos, hogy ne húzódjanak el ezek a folyamatok" – mondta.

A hvg.hu a törvénymódosító javaslattal kapcsolatban megkereste a Belügyminisztériumot, kérdéseinkre azonban egyelőre nem kaptunk választ.

Botrányok a kiemelt beruházások körül

Az LMP 2009-ben feljelentette Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt a sukorói King's City kaszinó-beruházás kiemelt jelentőségűvé nyilvánítása ügyében. Az ellenzéki párt szerint a jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket.

Helyezkedés - az új Audi gyár alapkövének letétele

MTI / Kollányi Péter

Botrány volt a győri Audi-beruházás helyszíne körül is, mivel Győr városa erre egy uniós természetvédelmi oltalom alatt álló területet jelölt ki. A Tiszántúli Természetvédők Társasága tavaly év elején eljárást indított, de végül az Audi feljelentésére a társaság elnöke, Zsák Ferenc került előzetes letartóztatásba annak gyanújával, hogy keresetének visszavonása fejében 200 millió forintot kért az autógyártól. Tavaly szeptemberben helyezték szabadlábra, azóta is intenzív orvosi kezelés alatt áll, mivel a fogvatartás alatt jelentős egészségkárosodást szenvedett; a vesztegetés vádját tagadja, szerinte fizikailag és lelkileg meg akarják törni. Az illetékes környezetvédelmi felügyelet ugyanakkor aligha volt olyan helyzetben, hogy a nyílt kormányfői támogatás ellenére "keresztbe tegyen" holmi "akadékoskodással". Az engedélyeztetés ügyében Brüsszelben is eljárások folynak.

Korábban többször előfordult, hogy civil szervezetek késleltettek nagyberuházásokat jogi fórumok kihasználásával. A 4-es metró ellen indított perek például tankönyvi példává váltak, és volt, amelyik az Alkotmánybíróságig is eljutott. Az Erzsébetvárosi Társasházak Közösségeinek és Képviseleteinek Egyesülete az AB-n támadta meg a metró környezetvédelmi engedélyét, miután polgári keresetüket a Legfelsőbb Bíróság is jogerősen elutasította. Emiatt csúszott is az építkezés, ma már szinte tragikomikus, hogy az építő cég ennek ellenére is legkésőbb 2009-es átadást ígért.