A Bács-Kiskun megyei pártszervezetet Garai István egészségügyi szakpolitikus helyett a kecskeméti Király József vezeti ezután, miután az utóbbi nyerte kettőjük hétvégi versenyét. Veszprém megyében Gőgös Zoltán korábbi agrárállamtitkár váltotta Pál Bélát, az pedig már február közepén eldőlt, hogy az MSZP országos vezetésébe pályázó Horváth Csaba helyét a budapesti MSZP élén az eddigi ügyvezető alelnök, Molnár Zsolt (a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke) veszi át.

A helyi párttagság újraválasztotta Komárom-Esztergom megyében Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettest, Somogyban Harangozó Gábort, Szabolcsban Veres János egykori pénzügyminisztert, Hevesben Sós Tamást, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Iváncsik Imre korábbi honvédelmi és nemzetbiztonsági államtitkárt, Tolnában Harangozó Tamást, Vas megyében Nemény Andrást, Békésben Varga Zoltánt, a Bajnai-kormány önkormányzati miniszterét, Zalában pedig Fodor Csabát.

Közülük Harangozó Gábor és Fodor Csaba csak a közelmúltban vette át a megyei pártszervezet igazgatását, miután elődjük - Kolber István, illetve Baracskai József - elhagyta az MSZP-t és Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójában folytatta a politizálást.

Mivel a jelölési időszak még nem zárult le, nem minden megyei szervezet foglalt állást arról, hogy kinek a megválasztását támogatják a párt élére és vezetőtestületeibe. Ugyanakkor például a Komárom-Esztergom megyei küldöttgyűlés egyhangúlag a jelenlegi elnököt, Mesterházy Attilát javasolja újraválasztani. Vele szemben Szanyi Tibor indulna az MSZP elnökségéért.

Ezen a héten újabb hat megyében újítják meg vezetőségüket a szocialisták, majd a sor március 9-én a Fejér és a Pest megyei tisztújítással zárul. Az elnökjelölteknek a megyei párttagság tíz százalékának támogatását kell megszerezniük az induláshoz.

Az MSZP március 31-én tartja tisztújító kongresszusát, ahol nyolc év után lehet verseny a pártelnöki székért, miután előzőleg Gyurcsány Ferencet, Lendvai Ildikót és Mesterházy Attilát is ellenjelölt nélkül választották meg.