Az államfő a szombathelyi és Vas megyei közgyűlés összevont, rendhagyó ülésén hangsúlyozta, valamennyi magyar köztársasági elnöke akar lenni, ezért - mint fogalmazott -, "ha az egyharmad fütyül, akkor arra én nem fütyülhetek". Elmondása alapján hasonló tiltakozások alkalmával mindig felvetődik benne a kérdés, mit csinál rosszul köztársasági elnökként, az alaptörvény rendelkezéseit értelmezi-e rosszul, az alkotmányosság őreként követ-e el hibákat, vagy a hadsereg főparancsnoki teendőit látja-e el nem megfelelően.

Schmitt Pál ugyancsak ehhez kötődően felidézte José Manuel Barrosoval folytatott keddi találkozóját, amelyen beszámolója szerint az Európai Bizottság elnöke azt mondta, "vigyázzatok a kétharmaddal, a kétharmad szokatlan Európában, tehát szokatlan megoldásokhoz, eredményekhez vezethet, a kétharmad legalább annyi felelősség, mint amennyi lehetőség!".

Schmitt Pál

MTI / PAP / Maciej Kulczynski

A köztársasági elnök megerősítette országjárásával azt szeretné elérni, hogy minden véleményt megismerjen, ezért Vas megyébe is "hallgatni, tanulni, töltekezni" érkezett. Schmitt Pál ezért kérte, beszédét ne a közgyűlés elején, hanem a helyi képviselők felszólalásai után, azokra reagálva mondhassa el.

Ezt követően Czeglédi Csaba, a szombathelyi MSZP-frakció vezetője a megyei önkormányzatok államosítását eredményező törvény aláírását kérte számon az államfőn, mondván a köztársasági elnök így a Vas megyeiek vagyonának elherdálásához járult hozzá. Schmitt Pál erre reagálva azt mondta, a megyei intézmények a tulajdonosi forma változása ellenére helyükön maradnak és tovább működnek, így az élők tovább élvezhetik azok szolgáltatásait.

Bana Tibor jobbikos helyi és országgyűlési képviselő felszólalásában azt mondta, számos olyan államfői kezdeményezés van, amelyekkel pártja egyetért, ilyennek nevezte például a magyar nyelv ápolását és a rendszeres testmozgás népszerűsítését is. Ugyanakkor szintén kifogásolta a megyei önkormányzati intézmények államosítását, továbbá a köztársasági elnök fellépését kérte a zsebszerződések és a Szentgotthárdot Szlovéniával összekötő, régóta tervezett út megépítésének ügyében. Az államfő válaszában emlékeztetett, Danilo Türk szlovén államfővel folytatott csütörtöki találkozóján szóba került a két országot összekötő, régóta tervezett út megépítése, amire reményei szerint hamarosan sor kerül.

Az LMP-s Horváth Zoltán  pártja népszavazási kezdeményezéséhez kért támogatást az államfőtől. Az ellenzéki politikus egy aláírásgyűjtőívet is átadott Schmitt Pálnak, arra kérve őt, hogy családját és barátait is nyerje meg ügyüknek. A köztársasági elnök válaszában elutasította a kérést, mondván minden párt kezdeményezésétől távol kell tartania magát, de emlékeztetett, amennyiben összegyűlik a megfelelő számú aláírás, akkor majd neki kell kiírnia a népszavazást.

Puskás Tivadar, Szombathely kereszténydemokrata polgármestere köszöntőjében kiemelte, a városvezetés azon dolgozik, hogy Szombathely "kiszámítható, biztonságos, élhető város" legyen. A kormánypárti politikus elemi érdeknek nevezte, hogy a kabinet ígéretei szerint 2015-ig megépüljön az M86-os gyorsforgalmi út. Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő felszólalásában a tüntetőkre utalva szomorúságának adott hangot, amiért páran "kisstílű politikai játszmákra" használják fel az államfő látogatását.

Schmitt Pált pénteken reggel összesen kilenc tüntető és néhány fővel több szimpatizáns fogadta a szombathelyi megyeháza épülete előtt. A demonstrálók - a támogatókhoz hasonlóan - nemzeti színű lobogót lengettek, továbbá egy Szolidaritás feliratú molinót is kifeszítettek. Tiltakozásuk során többször skandálták a "Mondjon le!" rigmust, hangos sípolásuk pedig a közgyűlés teljes ülése alatt beszűrődött a megyeháza épületébe.

Az államfő a BruxInfónak adott interjújában korábban úgy fogalmazott: "a felém irányuló szeretetet és bizalmat változatlanul érzem. Nyilvánvaló, hogy az ország kétharmadának még mindig megfelelő elnök vagyok". A Medián legfrissebb felmérése alapján a megkérdezettek 41 százaléka szerint a köztársasági elnöknek a doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú miatt le kellene mondania, 38 százalékuk viszont úgy véli, nem kellene az államfőnek távoznia; 21 százalék nem adott egyértelmű választ.

A hvg.hu kedden újabb részletek forrását azonosította az államfő 1992-es doktori disszertációjában. Ezúttal a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az olimpiai mozgalomról kiadott ismeretterjesztő brosúrája és maga az Olimpiai Charta volt az „ihletforrás”. További tíz oldalt tesznek ki a Georgiev-tanulmányból változtatás és hivatkozás megjelölése nélkül átvett táblázatok és diagramok. (A témáról bővebben itt.)