Felháborodtak az egyetemi oktatók a Semmelweis Egyetem (SE) vizsgálóbizottságának megállapításán, miszerint „a dolgozatra általában jellemző a szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, ill. az elő-opponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet”. Valamint azon, hogy „a dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak”. A hvg.hu által megkérdezett tanárok szerint ez azt jelenti, hogy a jövőben az opponensek felelőssége, ha nem veszik észre a plagizálást, nem a dolgozat írójáé.

A 250 tagú Oktatói Hálózat közleményben szólította fel például a SOTE rektorát, hogy még a mai napon kezdeményezze Schmitt Pál doktori címének visszavonását. A vizsgálóbizottság jelentése a szervezet szerint megcsúfolja a tudományos közélet elemi erkölcsi normáit és eljárási szabályait. „A plágium és a plágium eltussolása is ugyanannak az erkölcstelen, jog- és tudományellenes mentalitásnak a kifejeződése, amelyet oktatóként, kutatóként és állampolgárként is a leghatározottabban elutasítunk” – írták közleményükben.

Kárpáti András, az PTE Bölcsészettudományi Kar Klasszika-filológiai Tanszékének oktatója Facebook-oldalán tette közzé: „Számos szakdolgozat-, tdk- és doktori-bírálat megírása után bejelentem: mától, 2012. március 27-ikétől nem vállalok semmiféle bírálatot”. „A bizottság döntése a szerzőt nem, csak a bírálót, illetve rajta keresztül az egyetemet teszi felelőssé, amiért nem "tárta fel" a tényt, hogy 180 oldal egy a bírálat idején nem publikált, mindössze egy-két kézirati példányban létező mű fordítása. Bíráló ilyesmiről akkor szerezhet tudomást, ha (a) az értekezést benyújtó ezt a tényt közli vele, vagy ha (b) véletlenül ismeri a lefordított, de a benyújtáskor nem publikus művet, vagy ha (c) nyomozó. Ha egy később „első polgárrá” emelkedett személy megtehette, hogy nem közölte, másolatot nyújt be, akkor mit várhatok én? Minden nem publikált disszertációt nem ismerhetek. Nyomozást pedig nem vállalok. Ezért semmit nem bírálok el mától. Ha sokan nem bírálunk, akkor a magyar tudományos életnek vége. Bár lehet, hogy enélkül is” – áll a bejegyzésben.

A Corvinus Egyetem Gazdaságpolitikai Tanszék egyik munkatársa, Szebeni Dávid is azt közölte ma a tanszékvezetőivel, hogy "a Magyarország Köztársasági Elnökének doktori disszertációja ügyében 2012. 03. 27-én nyilvánosságra hozott bizottsági vizsgálati anyag egyenes következményeként a mai naptól fogva nem áll módomban szakdolgozat bírálatát elvállalni". Mint a hvg.hu megkeresésére elmondta, addig tartja magát a döntéséhez, amíg a Budapesti Corvinus Egyetem vezetése nyilvánosan ki nem áll a tudományos élet tisztességes képviselőinek védelmében, legalább egy nyilatkozatban leszögezi, hogy náluk ilyen nem fordulhat elő és sajnálják, hogy máshol igen.

"Nem egy hónap alatt összevágott valamikkel"

Hasonló kijelentést tett egy bejegyzésben Szécsényi Endre, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének docense: „Azt hiszem, mostantól nyugodt szívvel utasíthatom vissza a dékántól kapott felkérést, hogy opponens legyek: nem vállalok (ingyen) rizikót.” A hvg.hu-nak nyilatkozva Szécsényi már módosított: „Praktikusan nem tenném meg, amit első felháborodásomban kiírtam. Én nem ilyen disszertációkkal, egy hónap alatt összevágott valamikkel találkozom, hanem olyan doktoranduszokkal, akik akár évekig iskeményen  dolgoznak az anyagukon, olykor szűkös körülmények között, velük nem tenném meg, hogy hátráltatom a karrierjüket. Az egyetemtől viszont elvárnám, hogy álljon ki és nyilatkozzon arról, hogy a TF precedense ránk nem vonatkozik. Ha minden egyetem elhatárolódik és közli, hogy továbbra sem tűri el a plagizálást, a TF magára marad véleményével. Ha pedig az egyetemek ezt maguktól nem teszik meg, akkor az oktatóknak kell erre felhívni a figyelmet” – közölte.

A felvetéssel kapcsolatban a hvg.hu megkereste Bódis Józsefet, a Magyar Rektori Konferencia elnökét. Titkárnője későbbre ígért visszahívást.

Tüntetők a bizottsági jelentés ellen. Tollhiba

Hernádi Levente

Az oktatók összefogását sürgette az ügyben Deczki Sarolta, az MTA Modern Magyar Irodalomtörténeti Osztály tudományos segédmunkatársa is. „A bizottság megállapítása vérlázító, újabb rúgás a magyar értelmiségbe, akik a saját munkájukkal értek el eredményeket” – mondta a hvg.hu-nak. Hozzátette: gondolkodik a további lépésen, mert bár hallotta, hogy néhány kollégája elutasítja a további bírálatokat, úgy érzi, egy ilyen lépéssel a saját hallgatóit büntetné. „Átgondoljuk a kollégákkal, hogyan lehetne egységesen fellépni” – tette hozzá.

„A bizottság megállapította a plágiumot, de következtetései az egyetemre hárítják a felelősséget. Erre a bizottság csak szorult helyzetben, erős nyomás alatt kényszerülhetett: mindebben az egyetemek és a tudomány autonómiájának súlyos megsértését látom. De a tudományos élet nem állhat meg. Én nem büntetném bojkottal a témájukon éveken át tisztességesen, becsületesen dolgozó egyetemi hallgatókat és doktoranduszokat” – mondta Rényi András docens, az ELTE Művészettörténeti Intézet vezetője a hvg.hu-nak.

Azt azonban nem lehet állítani, hogy a felsőoktatási és tudományos intézetek egyetemlegesen forronganának a Schmitt-bizottság döntése után. Egy vidéki egyetem jogi karának oktatója megkeresésünkre csak annyit mondott: "lebeg a javaslat, hogy demonstratíve visszaadjuk a tudományos fokozatunkat, de az uralkodó nézet inkább, az 'alámerülni és kibekkelni' az egészet".

Schmitt nem mond le

Nem mond le posztjáról – ezt mondta az államfő szerdán Szöulban az MTI Hírcentrum tudósítójának. A köztársasági elnök arról beszélt, hogy a vizsgálati eredmény megerősítette korábbi döntésében.

Kedden háromoldalas összefoglalót tett közzé az államfő doktori disszertációját vizsgáló bizottság. Ebben megállapították, hogy Schmitt Pál kisdoktorijában formai szabálytalanságokat ejtett, elismerték, hogy egy az egyben átvett oldalakat más művekből. Ugyanakkor a felelősséget a Testnevelési Egyetemre hárítják, mert szerintük az intézmény nem figyelmeztette Schmitt Pált időben.

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.