A napokban több újságíró is akadályokba ütközött, amikor egyes politikusok szakdolgozataihoz, doktori disztertációjához próbáltak hozzáférni. A Magyar Hírlap szerint a Pécsi Újság Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának szeretett volna utánajárni a Pécsi Egyetemen, de az egyetem könyvtára adatvédelmi okokra hivatkozva nem adta ki nekik a dokumentumot. Gyurcsány hamarosan nyilvánosan bemutatta egyetemi bizonyítványát, azonban a szakdolgozat maga továbbra sem olvasható.

A Népszabadság újságírói Orbán Viktor diplomamunkáját szerették volna elolvasni az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar könyvtárában, amikor a könyvtár dolgozói közölték: a dolgozatot dékáni utasításra nem adhatják ki. Korábban a Mandiner hírportál munkatársai a Budapesti Corvinus Egyetem könyvtárában vizsgáltak át 1990 és 1994 között keletkezett szakdolgozatokat, hogy Schmitt Pál plágiumügyének kapcsn képet kapjanak a korabeli idézési gyakorlatról. Az újságírók megvizsgálták több volt és jelenlegi politikus diplomamunkáját is, amelyek nem sokkal később eltűntek a könyvtár polcairól.

"Nem írhatja felül"

Az ügy kapcsán Mezey Barna, az ELTE rektora adott ki meglehetősen óvatos nyilatkozatot. Ebben leszögezte: „semmilyen más szempont nem írhatja felül a világszerte számontartott magyar tudományos hagyomány továbbviteléhez nélkülözhetetlen szakmai igényességet és a tudományetikai szabályok érvényességét.”

A hatályos alaptörvény jogilag biztosítja, hogy tudományos kérdésekben a szakma a politikától függetlenül dönthessen, az adatvédelmi törvény pedig közhasznú, vagyis szabadon hozzáférhető adatként határoz meg minden tudományos munkát, beleértve a szakdolgozatokat is. Az egyetemeknek elsősorban azok számára kell elérhetővé tenniük a szakdolgozatokat, akiket alanyi jogon megillet a könyvtárhasználat joga, és nincs joguk teljesen visszatartani ilyen és hasonló dokumentumokat.

Nyilvános adat a szakdolgozat

hvg.hu

Szerdán Majtényi László is megszólalt a szakdolgozatok ügyében, majd ismét közzétette egy, még 1997-ből származó állásfoglalását. Ekkor történt, hogy újságírók Horn Gyula kandidátusi, illetve Torgyán József doktori disztertációját szerették volna megvizsgálni, mire az iratokat őrző intézmények megtagadták a kiadásukat. Majtényi László akkori adatvédelmi ombudsman állásfoglalásában nyilvánvalóvá tette, hogy a nem titkos minősítésű  tudományos munkákat nem lehet zárolni. Az MTA kézirattárát, illetve az ELTE jogi karát végül a diplomamunkák nyilvánosságra hozására kötelezték.

Az adatvédelmi biztos a hvg.hu-nak elmondta: Horn és Torgyán dolgozatának esete azóta precedenst teremtett. Az eltitkolt szakdolgozatok ügye, bár azóta az új információs törvény értelmében szűkült a közhasznú adatok köre, ma sem állna meg egy bíróság előtt. Majtényi szerint „Magyarország morális állapotát” tükrözné, ha közhasznú tudományos iratokat az egyetemek asszisztálásával titokban tarthatnának. Bár elvileg elképzelhető, hogy egy diplomamunkát keletkezésekor titkos anyaggá nyilvánítanak és az egyetemi könyvtárak zárolják őket (pl. ha a tárgya valamilyen katonai, hadiipari kutatás), a volt miniszterelnökök szakdolgozatai nem számíthatnak ilyen védelemre, ráadásul egy tudományos dokumentum titkosságát utólag fel is lehet oldani.

Az MTA kézirattárát, illetve az ELTE jogi karát végül a diplomamunkák nyilvánosságra hozására kötelezték. Az adatvédelmi biztos a hvg.hu-nak elmondta: Horn és Torgyán dolgozatának esete azóta precedenst teremtett. Az eltitkolt szakdolgozatok ügye, bár azóta az új információs törvény értelmében szűkült a közhasznú adatok köre, ma sem állna meg egy bíróság előtt. Majtényi szerint „Magyarország morális állapotát” tükrözi, hogy közhasznú tudományos iratokat az egyeteme asszisztálásával titokban tarthatnak.

Bár elvileg elképzelhető, hogy egy diplomamunkát keletkezésekor titkos anyaggá nyilvánítanak és az egyetemi könyvtárak zárolják őket (pl. ha a tárgya valamilyen katonai, hadiipari kutatás), a volt miniszterelnökök szakdolgozatai nem számíthatnak ilyen védelemre, ráadásul egy tudományos dokumentum titkosságát utólag nem lehet jogszerűen módosítani.

A tudomány szabadsága

Jóri András jogász, volt adatvédelmi ombudsman szerint a politikusi szakdolgozatok visszatartása nemcsak az információ, hanem a tudomány szabadságát is csorbítja. Megerősítette: a hatályos törvények alapján nincs rá jogi feltétel, hogy utólag az egyetem zároljon vagy titkossá nyilvánítson egy szakdolgozatot. Szerinte „az egyetemi adatkezelés alapkövetelménye”, hogy a könyvtárban tárolt iratok hozzáférhetők legyenek és ne vesszenek el. Jóri elmondta: ebből a szempontból a digitalizálás elterjedése előtti PhD-dolgozatok vannak a legnagyobb veszélyben, hiszen ezekből általában csak egy kézirat áll rendelkezésre az adott intézmény irattárában, míg az újabb munkák ma már online is elérhetők.

A politikusok szakdolgozatairól sajtóban rendkívül ellentmondásos hírek jelentek meg. Miközben megnehezítik az újságírók kutatómunkáját, hallani arról is, hogy nagyszabású átvilágítás készülődik, amelynek során újra megvizsgálnák az 1992 környékén keletkezett kisdoktorikat. Majtényi László szerint jogilag erre megvan a lehetőség, gyakorlatilag azonban nehezen lenne megvalósítható az átvilágítás, rendkívül sok ember hosszas munkájába és több százmillió adóforintba kerülne.

Szerda délután Szijjártó Péter sajtóstábjának egy tagja közölte: a miniszterelnök szóvivője még aznap személyesen fel fogja venni a kapcsolatot az ELTE ÁJK dékánjával, hogy bocsássa rendelkezésére a szakdolgozatot. Szijjártó stábja ezután maga adná közre Orbán Viktor diplomamunkáját.