A tiltakozó levél aláírói azzal az elképzeléssel szemben fejezik ki ellenszenvüket, hogy a családi pótlékot, a lakásfenntartási támogatást, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, a rendszeres szociális- és az átmeneti segélyeket pénzbeli ellátás helyett utalvánnyal, az Erzsébet-kártya rendszerén belül biztosítanák az érintetteknek. Mint fogalmaznak, a jelen gazdasági helyzetben a kormány nem engedhetné meg magának újabb kártyák kibocsátását, hiszen a költségvetésben nincs erre külön elkülönítve összeg, és az az elgondolás pedig jogsértő, hogy az ehhez szükséges pénzt az Európai Uniótól szedje be. „Emellett erkölcstelen az Európai Unió adófizető polgáraival szemben, akik a magyar szegénység helyzetének javítására szánták az Európai Szociális Alapot” - áll a szövegben.

A tiltakozó levelet a minisztérium részéről, Réthelyi Miklós kabinetfőnöke Schmidt Ágota vette át, és biztosította a jelenlevőket, hogy a minisztérium meg fogja vizsgálni az ügy kapcsán a civil szervezetek álláspontjait. Márton Izabella azt mondta a hvg.hu-nak: nem is számítottak arra, hogy a minisztérium részéről bárki is átveszi nyilatkozatukat. „Ez már egy szimbolikus lépés a kommunikáció felé” – mondta, ugyanakkor hangsúlyozta, ezzel még biztos nem fog Réthelyi Miklós a „fejéhez kapni és belátni, hogy tarthatatlan a kormány elképzelése”. Egyelőre nyomásgyakorlás a cél, hogy felhívják a figyelmet, nincs semmiféle kommunikáció a kormányzat és a minisztérium részéről a civil szervezetek felé. Második lépésben remélik, hogy kerekasztal-tárgyalás keretén belül közösen fognak tudni álláspontot és elképzelést kialakítani az üggyel kapcsolatban. Amennyiben viszont a jövő hét végéig nem tapasztalnak kapcsolatfelvételt, akkor sokkal feltűnőbb és hatásosabb akciókkal fognak demonstrálni.

A Szegénységellenes Hálózat vezetője szerint a döntés mögött pusztán anyagi megfontolás áll, hiszen ezzel a központi költségvetésnek több 10 milliárdos bevétele származhat. A megtakarítás mellett azonban felmerül egy másik a kormány által gyakran hangoztatott vélemény, hogy az Erzsébet-kártyával megszüntetnék az állami támogatások nem rendeltetésszerű felhasználását. „De az állam nem döntheti el, hogy polgárai mire költség el a pénzüket” – hangsúlyozza Márton hozzátéve, hogy az emberek találékonyak, és így vagy úgy megtalálják a módját, hogy a segélyt arra költsék el, amire akarják. „Egy ilyen komoly változtatást nem lehet kéthetes határidővel igazságosan megvalósítani” – fogalmazott.

A kormány a héten jelölte ki Réthelyi Miklóst, hogy vizsgálja ki és dolgozza ki április 15-éig azt a tervet, amely tartalmazza, milyen jogszabály-módosításokra van szükség ahhoz, hogy bevezessék az Erzsébet-kártya rendszert. A kormány egyúttal felkérte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert is, hogy Réthelyi Miklós vizsgálatának eredményei alapján április végéig dolgozza ki, hogy milyen lehetséges területeken lehet utalvánnyal kifizetni az Erzsébet-program keretében bizonyos szociális juttatásokat - "célhoz kötött felhasználásuk érdekében". Ezzel együtt cselekvési és ütemtervet kell készítenie a miniszternek az Erzsébet-utalvány bővítésének formáiról, a bevezetés és a működtetés költségeiről. Az erről szóló törvényt még a tavalyi törvényhozási dömping közepette fogadta el az Országgyűlés. Így 2012. január 1-től forgalomba került a béren kívüli juttatások új eleme az Erzsébet-utalvány, és megszűnt a meleg- és a hidegétkezési utalványok adómentessége. Előbbit egy kedvezményes, 25 százalékkal adózó körbe sorolták, utóbbira viszont több mint 90 százalékos terhet róttak ki, így a cégek többsége idén már nem is ad ilyet a dolgozóinak.