A nagypénteki szertartás három részből áll: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel; kereszt előtti hódolat; szentáldozás (az előző nap átváltoztatott szent ostyával). A templomokban általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak.

Az igeliturgia része a szenvedéstörténetnek, azaz a passiónak a felolvasása vagy énekes előadása, amelyben felidézik Krisztus szenvedéseit. Az egyetemes könyörgés során az egész egyházért, valamint a nem hívőkért, a világi vezetőkért és a szenvedőkért is imádkoznak a hívek.

Az ezután következő kereszthódolat során egyenként vonulnak a hívek a kereszt elé, imádatukat pedig térdhajtással vagy a kereszt megcsókolásával fejezik ki. A szertartás után a szent sír előtt imádkozhatnak a hívek.

Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, és 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.

Nagypéntek délután Rómában XVI. Benedek pápa vezeti az Igeliturgiát, melyet este negyed tíztől a Colosseumnál felelevenedő Via Crucis keresztútja követ. A Vatikán bejelentése szerint a keresztet a tizennégy stáción Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke viszi.

Egyébként ahogyan Krisztus tette tanítványaival, csütörtökön az egyházfő is jelképesen megmosta a római egyházmegyében szolgáló tizenkét papnak a lábát. A nagycsütörtök délutáni utolsó vacsora miséjét a hagyományos római helyszínen, a lateráni Szent János bazilikában tartották. A pápa százhúsz paptársával együtt koncelebrált. Szokás szerint a nagycsütörtöki mise perselyadományát az egyház jótékonysági célra ajánlotta fel, az idén a szíriai menekültek megsegítésére.