A Népszabadság úgy tudja, június 30-i hatállyal az államfő a 62 évnél idősebbeket menti fel, december utolsó napján pedig azoktól vesznek búcsút, akik az idén töltik be a 62-t. Összességében a bírói kar csaknem tíz százaléka kényszerül korai távozásra, s közülük talán száznál is többen vannak, akik a korábbi szabályok szerint hetvenesztendős korukig, tehát még csaknem nyolc évig dolgozhattak volna.

Horváth Szabolcs

A lap szerint az érintett bírák egy részét április 1-jétől felmentették a munkavégzés alól, miközben a bírói szolgálati viszony megszüntetéséről semmilyen dokumentumot nem láttak. Volt olyan bíró, aki a felmentéséről szóló papírt ezért át sem vette, mert az eljárást jogszerűtlennek találta.

Akik végleg leveszik a talárt, azok egy része valószínűleg tanácsadóként dolgozhat majd tovább valamelyik bíróságon, amint azt a bírósági vezetők korábban jelezték is. A másik lehetőség az ügyvédi praxis lehetne számukra.

Az Európai Bizottság a bírák nyugdíjazását azért kifogásolja, mert álláspontjuk szerint a kényszernyugdíjazás diszkriminatív: más foglalkozásoknál a nyugdíjkorhatár betöltése nem jár együtt a poszt automatikus elvesztésével, 2012-től pedig 65 év lesz a nyugdíjkorhatár, így Brüsszel szerint ez a bírók között is indokolatlan különbséget tesz; a magyar kormány álláspontja szerint viszont nem igazságügyi, mindössze nyugdíjkorhatár-egységesítési kérdésről van szó.

Mindazonáltal kompromisszumos megoldásként vetődött fel, hogy azoknak a bíráknak, akik maradni kívánnak, lehetővé tennék posztjuk megtartását, ha pályázatot nyújtanak be. Erről azonban semmit nem tudni, de az elbocsátó papír átadása valószínűtlenné teszi, hogy a kormány hajlandó lenne visszakozni, hiszen kész helyzetet teremtenek.