Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kormány mikor tűzi napirendjére a mecseki uránbányák újranyitásának vizsgálatát, de a Wildhorse Energy Ltd. 2005-ös megjelenése óta először jutott el odáig az ügy, hogy a kabinet és az illetékes önkormányzatok tárgyalóasztalhoz üljenek. Páva Zsolt Pécs polgármestere Kovács Pál klíma- és energiaügyekért felelős államtikáral egyeztetett a témában, mellyel kapcsolatban Páva "a pécsiek szándékára szeretne építeni". Szándék ugyanis szerinte lenne arra, hogy a bánya újra több száz embert foglalkoztason, az egykori bányászok visszamennének a mélybe. Így van ezzel Talló Zoltán, a Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesületének (BÉKE) elnöke is.

Talló szerint ugyanakkor nagyon nagy probléma a bányászok rossz egészségi állapota. „Nem kapunk nyugdíjat, mert még az előtt meghalunk, hogy jogosultak lennénk rá” – mondta a BÉKE elnöke. Szavait alátámasztani látszanak a számadatok. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi Osztályközi Tudományos Bizottsága által készített, az egyesület honlapján olvasható tanulmányból kiderül, hogy az 1981-1989 közötti, tüdőrák miatt bekövetezett haláleseteknél a bányászok átlagéletkora 54 év, 1990 és 1999 között 59,7 év volt, de 2006-ra is csupán 62,6 évre változott az átlagéletkor, így épphogy eléri a férfiaknál 62 éves korra megállapított nyugdíjkorhatárt. Az 1981-2006 közötti időszakban 213 vájár és 362 uránbányász hunyt el tüdőrák miatt. Ez két-háromszorosa az oszágos átlagnak.

Korán halnak

A 2012-es nyugdíjpénztári adatok alapján 341 öregségi nyugdíjra jogosult bányászból csak 46 vált nyugdíjassá, valamivel több mint 90 százalékuk még a 62 éves kort sem érte meg. Tallós szerint az uránbánya újranyitásával „rokkantakat termelne a kormány”. „Én nem bányaellenes vagyok, akár már holnap szívesen leszállnék, de nem engedhetjük meg még egyszer a szándékos egészségrombolást” – mondta az egykori bányász. Véleménye szerint mindenki csak a bányáról beszél, de a bányászokról és az emberekről nem esik szó, pedig jelentős egészségügyi kockázatnak vannak kitéve a környék lakói is. Ezzel kapcsolatban korábban az LMP is jelezte, hogy sem a Paksi Atomerőmű bővítését, sem az esetleges mecseki uránbányászat újraindítását nem támogatják, mert „ezek a beruházások jelentős pénzügyi, környezeti és egészségi kockázatot hordoznak magukban”.

Sok egykori uránbányász örülne, ha újra lemehetne a tárnákba

Túry Gergely

Az újrainduló bányában a Wildhorse Energy Ltd. a tervek szerint mélyműveléssel dolgozna. Benkovics István, a Wildehorse ügyvezetője korábban a hvg.hu-nak azt mondta, az eddigi kutatások alapján csakis a mélyműveléses termelést tartják elfogadhatónak a Mecsekben. Az ügyvezető szerint a közel ezer méteres mélységben elhelyezkedő 0,1 százalékos fémtartalmú érctestek kitermelése során minimalizálható a felszínre jutó kőzetmennyiség azzal, hogy már felszín alatt szétválogatják a feldolgozásra alkalmas és az értéktelen meddő kőzetet, így szó sem lehet olyan hatalmas zagytárózókról, mint Verespatakon vagy Devecseren.

A BÉKE egyesület által publikált tanulmányból kiolvasható, hogy a nem bányászként dolgozó, de Baranya megyében élő lakosság átlagéletkora is alig haladja meg az 65 évet. Talló Zoltán szerint Pécs belvárosában, a Széchenyi téren megközelítőleg olyan mértékű a sugárzás, mint Kővágószőlősön, ahol 1957 és 1989 között zajlott a kitermelés a Pécsi Uránércbánya Vállalat irányítása alatt. Erről ugyanakkor nincsenek mérések, így a közlés csak a BÉKE elnökének magánvéleménye. Bár a Kővágószőlős határában fekvő, mára már fűvel-fával benőtt zagytározók mindegyikét lezárták 1997-re, Talló szerint helyenként még mindig a felszínre bukkan a „vörös por”, ami a felhőkig szállva gyakran elszínezi a településen a csapadékvizet.

A lakossággal együtt

A mecseki uránbányák bezárását követő rekultiváció során a Magyar Tudományos Akadémia ad-hoc bizottságot hozott létre. A Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi Osztályközi Tudmányos Bizottság feladata a sugárzó anyagok utóhatásainak követése volt. Sándor János, a bizottság egyik tagja a hvg.hu-nak azt mondta, Baranya megyében „nem lehetett bebizonyítani, hogy a sugárzás miatt van többletmegbetegedés”. Sándor úgy látja, hogy a bányászok magas halálozási arányának okát nem kizárólag az uránbányában kell keresni. „Az 1957-es nyitáskor borzasztó körülmények voltak, börtönből szabadult embereket szedtek össze, akikkel nem törődött senki. Saját életmódjuk is terhelő volt, mindenki ivott és dohányzott” – mondja az orvos. Véleménye szerint „nem ördögtől való dolog” az uránbányanyitás, mert a mai, modern technológiával lehet úgy csinálni, hogy ne legyen egészségügyi kockázata.

Talló Zoltán egykori bányász szerint nem lehet megjósolni, hogy mennyi káros anyag kerül majd a felszínre, az viszont bizonyos, hogy az új technológiával „lényegesen kevesebb terhelés érné a lakosságot”. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a károsanyag nem csak a bányászat során kerülhet a levegőbe, hanem a közúti fuvarozás során is. (A kitermelt ércet teherautókkal vinnék el a bányából a feldolgozás helyszínére.) Az elnök úgy fogalmazott: „a mostani technológia jobb lesz mint a régi, de ha nem lenne kockázat, nem tiltakoznának a zöldek”.

A pécsi önkormányzat múlt csütörtökön tartott lakossági fórumot a bányanyitást megelőző kutatásokról, melyek felügyeletére Nagy Csaba alpolgármestert jelölte ki a képviselő-testület. Az önkormányzat a hvg.hu-nak küldött közleményében azt írja, hogy a részt vevő pécsi polgárok konstruktívan viszonyultak az ügyhöz. A városvezetés biztosította őket, hogy minden információról és eseményről tájékoztatni fogják őket a kutatófúrással kapcsolatban és csakis minden információ birtokában és egy széles körű társadalmi vita lefolytatása után hoznak döntést az ügyben. Ezzel kapcsolatban további nyilvános közmeghallgatást is tartana a pécsi önkormányzat, valamint megfelelő mennyiségű információ után helyi népszavazással kérnék ki a polgárok véleményét. „Mindenképpen fontosnak tartjuk a pécsiek véleményét és döntését” – írták a közleményben, jelenleg a „kutatófúrással kapcsolatos információk összegyűjtése zajlik, hogy a lakosság teljes körű tájékoztatást kaphasson a jövőben a kormány és a kutatni kívánó cég szándékairól”.

Nagy Csaba alpolgármester a hvg.hu-nak azt írta: „nem az én vélerményem a fontos, hanem a pécsieké. A feladat, amit kaptam, nem a saját  személyes álláspontom kialakítása, hanem az, hogy az érintettekkel találkozzak, egyeztessek, és információt gyűjtsek az uránkutatásról és az ezt követő kormányzati és befektetői tervekről, elképzelésekről. Fontos feladatom még, hogy mindezeket az információkat a lehető legszélesebb lakossági körben megosszam, hogy a pécsieknek pontos és hiteles információi lehessenek mindenről.”

A Wildhorse Energy Hungary Kft. ügyvezető igazgatója idén februárban a Magyar Távirati Irodának azt mondta, körülbelül még két évre van szükség a mecseki uránlelőhely vizsgálatához, az eddigi ismeretek alapján a  húszezer tonnára becsüt ércvagyon kitermeléséről pedig „a kutatási eredmények ismeretében és a majdani gazdasági környezettől függően születhet döntés”.