Az indítvány szerint a pártok költségvetési támogatásából kell teljesíteni az államot az európai emberi jogi bíróságnak a Fratanolo kontra Magyarország ügyben hozott ítélete miatt terhelő fizetési kötelezettséget.

Két másik kormánypárti politikus, a fideszes Wittner Mária és a kereszténydemokrata Stágel Bence nem általában a pártok, hanem az MSZP - vagyis indoklásuk szerint az állampárt felelősségében osztozó politikai erő - állami támogatásából fizettette volna ki a kártérítést.

Azt az alaptörvényhez kapcsolódó, tavaly év végén elfogadott, január 1-je óta hatályos és a közelmúltban alkotmányos erejűvé emelt átmeneti rendelkezések mondják ki, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.

Erről a javaslatról azonban nem szavazott a Ház, miután a vöröscsillag-perben született ítélettel összefüggő határozati javaslat előterjesztője, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium nem támogatta. Nem szavaztak arról az LMP-s kezdeményezésről sem, amely a Miniszterelnökség költségvetéséből fedezte volna a kártérítést.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes áprilisban terjesztette be a parlamentnek azt a jelentést, amelyben tudatta: a kormány a strasbourgi bíróság döntése ellenére is kitart a vörös csillag nagy nyilvánosság előtti használatának tilalma mellett. Közölte, a kabinet nem ért egyet a jogerős ítélettel, amely arra kötelezi a magyar államot, hogy június 8-ig fizessen kártérítést a vöröscsillag-viselés miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének.

A történet előzménye, hogy Fratanolo János egy 2004. május 1-jei pécsi szakszervezeti rendezvényen a zakója hajtókáján egy nagyjából két centiméter átmérőjű, ötágú vörös csillaggal vonult fel, majd nyilatkozott a helyi televíziónak, így a jelképet a nézők is láthatták. Emiatt 2007-ben büntetőeljárás indult ellene, és megrovásban részesítették.

Ő azonban a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, és az jogsértőnek minősítette elítélését. A testület álláspontja szerint Magyarország megsértette a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.

A strasbourgi bíróság az idén márciusban véglegessé vált ítéletében a pervesztes magyar államot négyezer euró kártérítés és kétezer-négyszáz euró perköltség megfizetésére kötelezte, késedelem esetén a teljesítés időpontjáig a késedelmes időszakra kamatot kell fizetni.