A 2014-es parlamenti választáson először szavazhatnak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, de csak pártlistákra, egyéni jelöltekre nem. Az MTI arról kérdezte a parlamenti pártokat, milyen stratégiával, kampányeszközökkel és várakozásokkal készülnek erre

Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa - aki a választójog kiterjesztését azzal indokolta: a nemzeti ügyekbe való beleszólás lehetősége minden magyart megillet, bárhol is él - azt mondta: a külhoni magyar állampolgárok külön kampány nélkül is meg tudják ítélni, hogyan teljesítettek a kormány-, illetve az ellenzéki pártok, és számukra nyilvánvalóan kiemelkedő jelentőséggel bírnak a pártok nemzet- és szomszédságpolitikáról, valamint kisebbségi jogokról vallott elképzelései.

A Fidesz szerint - folytatta a politikus - még a külhoni magyarok választójogát nem támogató ellenzéki pártok is abban érdekeltek, hogy a szavazás gond nélkül történjen meg, ezért a kormányoldal a választás lebonyolításával összefüggő részleteket illetően minden konstruktív javaslatra nyitott. Megjegyezte ugyanakkor, egyetértés van abban, hogy a határon túli szavazást regisztrációnak kellene megelőznie, és azt is világossá tette, hogy pártja álláspontja szerint a külhoni magyarok voksolását főszabály szerint levélben érdemes lebonyolítani.

A KDNP sajtóirodája az MTI érdeklődésére azt közölte, a kormánypárti pártszövetség kampánystratégiája és kampánycsapata is közös lesz a választáson. Tájékoztatásuk szerint a kampányban megjelennek majd a kereszténydemokrata sajátosságok, és mivel a kormányban a nemzetpolitikáért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felel, a külhoniaknak szóló mondanivaló megfogalmazásában nagy szerepe lesz a KDNP elnökének. Kitértek arra is, hogy a KDNP mindhárom erdélyi magyar párttal kapcsolatot épít, s ezt a személyes ismeretségekkel együtt igénybe is veszi majd a választást megelőzően.

Balczó Zoltán Jobbik-alelnök az MTI-nek arról beszélt, hogy pártjának - amely korábban irodát nyitott Erdélyben, Kárpátalján, és ezt tervezi Délvidéken is - a határon túli magyarok képviselete, a kapcsolattartás, valamint problémáik felvetése hazai és nemzetközi fórumokon nem kampányidőszak kérdése. Ezért bíznak abban, hogy olyan kép alakul ki a határon túli magyarokban, amely alapján támogatják majd a Jobbikot a választásokon.

Balczó Zoltán hangsúlyozta, hogy készülnek a kampányra, de szeretnék ha erről előzetes egyeztetés lenne a magyarországi pártok és a határon túli magyar közösségek legitim képviselői között. A Jobbik álláspontja szerint ugyanis meg kell határozni azt az intenzitási szintet, amely mellett megismerhetők a magyarországi pártok célkitűzései, de ez nem káros a külhoniaknak az adott országban betöltött helyzetükre nézve.

Dorosz Dávid LMP-s képviselő, a nemzeti összetartozás bizottságának tagja úgy nyilatkozott: miután a határon túli magyar állampolgárok is megkapták a választójogot, az LMP igyekszik elnyerni a szavazataikat, de ennek során nem fog olyan konfliktusokat generálni, mint a parlament többi pártjától szerintük látható volt. Azt mondta, nem uralkodni akarnak a határon túl élők felett vagy Budapestről diktálni nekik, hanem a helyi tapasztalatokban bízva közösen dolgozni velük. Mivel még nem tisztázott, hogy a határon túli magyarok miként szavazhatnak, ezért nem alakították ki kampányuk logisztikai részét - jelezte.

Az LMP még arról sem döntött, kampányukba bevonják-e a határon túli magyar szervezeteket, de Dorosz Dávid kiemelte, hogy ahogy korábban, ezentúl is minden legitim párttal tárgyalni fognak és építik a kapcsolataikat. Miután az sem ismert, hogy hány határon túli magyar voksolhat, az LMP egyelőre nem határozta meg az általuk várt szavazatok számát, de a szavazatarányt tekintve legalább olyan eredményt akarnak elérni, mint Magyarországon.

Az MSZP a választójog kiterjesztésével összefüggő stratégiájáról nem árult el részleteket az MTI megkeresésére. Török Zsolt szóvivő azt mondta: a szocialisták választási felkészülésükben minden szavazásra jogosult érdekeire tekintettel lesznek.