A magyar diplomáciának arra kell felkészülnie, hogy az euróválság a következő években is meghatározó eleme marad az európai politikának – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a magyar külképviseletek vezetőinek éves értekezletén. A kormányfő szerint jelenleg semmilyen jel nem utal arra, hogy „a Nyugat-Európa által felhalmozott válságtömeg” kezelése rövid távon megoldható, és egy-két éven belül megszületne egy új európai politikai és gazdasági rendszer.

A miniszterelnök kritikusan emlegette azt a dokumentumot, amelyet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke készített az EU jövőjéről. Úgy fogalmazott: ez tipikusan az a hozzáállás, hogy ha nem tudják megoldani a problémát, akkor inkább a holdutazásról kezdenek beszélni. Az igazi problémáról – arról, hogy a német gazdaság versenyképessége messze meghaladja a vele azonos pénzt használókét – egyáltalán nem szól ez a dokumentum.

Orbán szerint a pénzügyi válság mellett reálgazdasági válság és vezetési válság is kialakult, a politikai vezetők időhorizontja ugyanis rövid – hiszen négyévente választás van –, a válság viszont lassan történelmi léptékkel értelmezhető. A kormányfő azt mondta: ez nem a demokrácia kritikája, csak jelezni szeretné, hogy van egy „beépített probléma” a rendszerben, ami nem segíti a válságkezelést.

MTI / Kovács Attila

Van, aki jobban csinálta

A kormányfő azt mondta: Magyarország sikeres volt a válság kezelésében, de nem annyira, mint a lengyelek, a csehek vagy a szlovákok. Ennek oka az államadósság szintje, hiszen a többi közép-európai országnak jóval nagyobb mozgásteret biztosított a kisebb államadósság. Orbán szerint ugyan vannak olyan hangok, amelyek szeretnének lazítani az adósságot korlátozó szabályokon, de minden ilyen törekvés szemben áll Magyarország érdekeivel: a magyar államnak továbbra is igyekeznie kell 70 százalék közelébe leszorítani a GDP-arányos államadósságot.

Nyugat-Európa a krízis kezdetén olyan, rövid távú megoldást választott, ami elmélyítette a válságot: megnövelte az államadósságot – mondta Orbán, aki szerint egy ország a reménytelen kategóriába kerül, ha a GDP 90 százaléka fölé megy az adóssága. 70 és 90 százalék közt a veszélyzóna van, ahol jelenleg Magyarország is tart, az igazi biztonság csak 50 százalék körül lesz. Az államadósság növekedésének nyertesei a pénzpiacok, ahol magánhaszon keletkezik, a terheket viszont társadalmasítják, ami Orbán szerint nem fér össze sem a klasszikus kereszténydemokrata, sem a szociáldemokrata politikával.

„Szembe kell nézni azzal, hogy az európai társadalmak nem fognak tudni együtt élni ennek a pénzszivattyúnak az működésével” – mondta a kormányfő, aki szerint a bizalomvesztés Brüsszellel szemben már bekövetkezett. A nemzetállami szinten a vezetők azonban ezt nem engedhetik meg maguknak, ez pedig felértékeli a nemzeti válságkezeléseket. Orbán arra kérte a nagyköveteket, hogy állomáshelyeiken ebből a szempontból igyekezzenek képviselni a magyar kormány politikáját.

Többé nem lehet a Nyugatot utánozni

„Az elmúlt 20 évben volt egy intellektuális mankó a hónunk alatt, mindent úgy kell csinálni, mint Nyugaton, de ezt a történelem kirúgta” – mondta Orbán arról, hogy Magyarországnak saját utat kell találnia. „Nekünk kell utat törni a dzsungelben a macheténkkel” – fogalmazott a kormányfő, de hozzátette, hogy kellő szerénységgel kell elmagyarázni a magyar érdekeket a világban, hiszen „a sikerünk még nem átütő”.

MTI / Kovács Attila

A válság sikeres kezelése Orbán szerint csak egy munkaalapú társadalomban lehetséges, a kormány célkitűzése pedig az, hogy az aktivitási mutatót 70 százalék fölé vigyék. „Az amerikai szintet kell megcélozni, a kínai 85 százalékot nem fogjuk tudni elérni, mert ahhoz kínainak kell lenni” – mondta a miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak annyiban van előnye, hogy itt sosem volt jóléti társadalom, mert ha lett volna, sokkal nehezebb lenne onnan visszamenni.

A munkaerőpiac viszont nem olyan lesz, mint az elmúlt 20-30 évben, hanem sokkal rugalmasabb – mondta Orbán, aki szerint nem csak napi 8 órás munka lesz a jellemző, hanem sok lesz az idénymunka és a részmunkaidő. Az új rendszer viszont nem működhet társadalmi támogatottság nélkül, ezért a tehermegosztás sem fog eltűnni a magyar politikából: megmaradnak tehát a bankadóhoz, vagy a multinacionális cégek különadójához hasonló közterhek.

A magyar politika tilalomfái

Orbán szerint csak széles középosztállyal rendelkező társadalmak tudnak valódi demokráciát működtetni, ezért a kormány folytatni fogja a középosztály „felerősítését”, vagyis marad az egykulcsos adó, a gyerekek utáni adókedvezmény, illetve lehetőség szerint lesz adócsökkentés. A kormányfő ugyanakkor úgy vélte: nem lehet stabil demokráciát építeni az idős nemzedék támogatása nélkül sem, ezért „mint demokráciaproblémát” vissza kell utasítani minden, a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó igényt.

Az értekezleten jelen lévő Kovács László, korábbi külügyminiszter, szocialista képviselő kérdésére a miniszterelnök azt mondta: Magyarország nem tud érdemben hozzátenni semmit ahhoz a vitához, amely az eurózóna jövőjéről folyik, így csak arra kell vigyáznia, hogy nehogy kirekesszenek bennünket egy későbbi csatlakozás lehetőségéből. A Brüsszellel kialakult konfliktusokat Orbán jónak és elkerülhetetlennek nevezte, amelyeket szerinte előre láttak.

„Kétszer 1800 milliárdot szedtünk be három év alatt, nem lehetett megúszni a konfliktust. Valakinek ez a pénz hiányzott a bevételi sorból, ez kellemetlen érzés lehetett” – mondta Orbán, aki szerint már érik egy következő hasonló összecsapás a rezsiszolgáltatások nonprofittá alakítása miatt. A kormányfő szerint az energiatermelést ugyan nem lehet nonprofittá tenni, de az elosztását, legalább lakossági szinten igen, és ebből biztosan konfliktus lesz.