A strasbourgi európai egyezmény lehetővé teszi, hogy a kiadatást követően kegyelmet kapjon egy elítélt, így a magyar kormánynak konkrét garanciát kellett volna kérnie arra, hogy az azeri baltás gyilkos odahaza le fogja ülni a rá Magyarországon kiszabott büntetését – így összegezhető az a közlemény, amelyben Morvai Krisztina jogász, a Jobbik európai parlamenti képviselője a magyar-azeri-örmény diplomáciai konfliktusról ír.

Morvai rámutat arra, hogy az európai egyezmény lehetővé teszi a kegyelem adását hasonló esetben, egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy "mindegyik fél gyakorolhat egyéni kegyelmet, közkegyelmet vagy átváltoztathatja a büntetést alkotmányának vagy jogszabályainak megfelelően". Ennek megfelelően Morvai szerint Azerbajdzsán nem sértette meg az egyezményt azzal, hogy Safarov esetében egyéni kegyelmet gyakorolt.

A képviselő szerint Magyarország tudta, hogy a vonatkozó egyezmény értelmében Safarov kegyelmet kaphat, ez szerinte nem vélemény kérdése, tehát – folytatja – Magyarország akkor járt volna el helyesen, ha írásos garanciát kért volna arra, hogy Azerbajdzsán a konkrét ügyben nem fog élni a 12. cikkben foglalt lehetőséggel.

Morvai kitér arra a levélváltásra, amelynek egyik részét szombaton közölte az mno.hu, annak igazolására, hogy az azeri fél megvezette a magyar kormányt. A lap úgy tálalta, miszerint az azeriek megígérték azt, hogy Safarov otthon folytatja büntetése letöltését, de Morvai szerint az azeri levél egyértelműen általánosságban fogalmazott, azaz azt fejezte ki, hogy általában melyik gyakorlatot alkalmazzák az átadás során, és arra utalnak, hogy - Morvai szerint "általában" - folytatják a külföldön kiszabott büntetés végrehajtását, már ha éppen folytatni akarják azt és nem éppen kegyelmet adni, mint az jelen esetben történt.

Ilyen megfogalmazás mellett Morvai álláspontja szerint rá kellett volna kérdeznie a magyar igazságügyi minisztériumnak, hogy a konkrét esetben tényleges végrehajtást ígérnek-e, azaz változtatás nélkül végrehajtják-e a magyar ítéletet. Egy nem általános, hanem konkrét megfogalmazás esetében ténylegesen lehetne az azeri hatóságot hazugsággal vádolni, így azonban ez a vád nem teljesen megalapozott – fogalmaz az EP-képviselő.