Az Orbán Viktor aláírásával megjelent rendelet szeptember 20-án este hat órától hatályos. A rendelet alapján a Mal esetében így a csődtörvény 65-67. paragrafusát kell alkalmazni.

A törvény szerint a kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, továbbá amelyeknél kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb legyen és egységesített eljárás szerint történjék.

A csődtörvény erre vonatkozó rendelkezése szerint ilyen szervezetek esetében vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a kormány által rendeletben kijelölt állami felszámoló jár el, a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve pedig ellenük a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhetnek, az ilyen kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja. Az állami felszámoló az értékesítést nyilvános pályázat nélkül, meghívással is lebonyolíthatja.

Az ajkai timföldgyár a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa után csaknem kilenc hónapra állami felügyelet alá került az úgynevezett "lex Mal" alapján, amely szerint a gazdasági társaságok honvédelmi érdekből állami irányítás alá vonhatók. Az ajkai timföldgyár felügyeletét mintegy tízoldalas működési rend szerint végezték. Ez tartalmazta a többi között azt, hogy a kormánybiztos hagyta jóvá és ellenjegyezte a cég vagyoni kötelezettségvállalásait. A katasztrófavédelmi kormánybiztos irányítása alatt a felügyelet munkatársai ellenőrizték és nyomon követték a timföldgyár működését pénzügyi, technológiai, bányászati, beszerzési, jogi, környezetvédelmi, munkavédelmi, kárenyhítési és biztonsági területeken. Az állami felügyelet 2011. július elsejéig tartott.

A tulajdonosok idén februárban jelentették be, hogy jelképes összegért, ezer forintért felajánlották a cég tulajdonrészének ötven százalékát az államnak, végül azonban erről nem született megállapodás.

A Mal a vörösiszap-katasztrófa óta jelentős likviditási nehézségekkel küzd: a katasztrófával közvetlenül összefüggő költségek 3,5 milliárd forintot tettek ki, 2,5 milliárd forint kiadás az üzemzavar miatt keletkezett, míg további 3 milliárdot a bankok vontak ki a cég finanszírozásából.

A cég tetemes, mintegy másfél milliárd forintos tartozást halmozott fel a Bakonyi Erőmű Zrt.-vel szemben. Emiatt a kormány tárgyalási ajánlatot tesz az erőmű megvásárlására - közölte egy hete a Kormányszóvivői Iroda. A tájékoztatás szerint a kormány megtárgyalta a Mal Zrt.-vel kapcsolatban kialakult helyzetet és a Bakonyi Erőmű Zrt. felé fennálló tartozások kérdését. "A kormány számára kiemelten fontos az érintett munkahelyek megőrzése, valamint a térség - Ajka városa - fűtésének biztosítása, éppen ezért amellett, hogy a probléma kezelésére a kormány egy munkacsoportot állított fel az érintett tárcák részvételével, vételi tárgyalási ajánlatot is tesz a Bakonyi Erőmű kapcsán" - írták.

A Mal Zrt. a KPMG által elvégzett vagyonértékelés szerint jelenleg több mint 20 milliárd forintot ér, a térség legnagyobb munkáltatójaként a beszállítókkal együtt 5-6 ezer embernek ad munkát.