Ismét kommunikációs kampányba kezdett a kormány, hogy szándékai szerint az IMF-tárgyalásokra készített állítólagos álláspontról tájékoztassa a lakosságot. A cél azonban a jelek szerint mégsem a tájékoztatás, inkább a lakosság ráhangolása egy esetleges IMF-megállapodás megkötésére vagy annak meghiúsulására. A kampányra kötött kommunikációs szerződésben még azt sem leplezte a kormány, hogy olyan kifejezések használatát várja el a kivitelezőtől, amelyekkel „az emberek könnyen tudnak azonosulni”.

Az egyáltalán nem világos, miért van szüksége a lakosságnak arra, hogy a kabinet a nemzetközi szervezetek ellen hangolja olyan szlogenekkel, mint „NEM” a családi támogatások csökkentésére, az ingatlanadóra, vagy az olyan kijelentésre, mely szerint „Nem engedünk az IMF-nek”. Egy hónapja ezzel az állásponttal van tele ugyanis a sajtó, így már csak az nem hallott róla, aki nem akart. Az viszont egyértelmű, hogy a kabinetnek, amely 2010-ben még kiebrudalta az IMF-et, komoly politikai tétje van annak, ha most hirtelen kiegyezik a "hárombetűs intézménnyel". De adott esetben igazolnia kell majd azt is, ha mégsem állapodik meg, és a lakosságnak meg kell fizetnie ennek árát az újabb megszorító csomagokkal. Más kérdés, hogy a mostani kampány 201 millió forintos cechjét az adófizetők állják.

Kedvelt médiacéggel

A 35 naposra tervezett kampány a múlt héten „előre nem látható okból” vált szükségessé, ezért „rendkívüli sürgősséggel”, hirdetmény nélkül indított közbeszerzési eljárást a Miniszterelnökség. Ezt az I.M.G. Inter Media Group Kft. nyerte, amely egyébként is a második Orbán-kormány kedvelt médiacége. A Miniszterelnökség már kora tavasszal bruttó 800 millió forint keretösszegű szerződést kötött a céggel médiastratégia alkotásra, médiatervezésre és vásárlásra.

hvg.hu

A 2011-ben már négymilliárdos bevételt produkáló I.M.G.-t nemcsak a Miniszterelnökség bízta meg a kommunikációs feladatok ellátásával, de a cégnek szerződése van többek közt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel is. Az I.M.G. többségi tulajdonosa 2010 óta Patonai Péter, aki az első Orbán-kormány idején a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója volt. Az Index korábbi információi szerint Patonai idején került a pénzintézethez hitelezési igazgatónak Németh Lászlóné, jelenlegi nemzeti fejlesztési miniszter.

A konzultációk kormánya

Nem ez az első alkalom, hogy a kabinet közpénzből folytat olyan kampányt, amely ráadásul a társadalmat megosztó klisékkel operál. A kormányzás elmúlt két éve folyamatosan olyan akciókról szólt, amelyekben a kabinet a látszat szintjén tájékoztatott és a lakosság véleményét kérdezte, valójában azonban mindig a már eldöntött intézkedések népszerűsítéséről, politikai megalapozásáról volt szó. Ennek legjobb példái a nemzeti konzultációk, melyek első felvonása az az országjárás volt. Akkor a kormány tagjai - közvetlenül a választások után öt - nagy nemzeti ügyet (a rend, a szociális biztonság helyreállítása, a gazdaság talpra állítása, az egészségügy megmentése és a demokratikus normák visszaállítása) vitattak meg az ország több településén, és igyekeztek megismerni az emberek véleményét Magyarország problémáiról.

Ezt követte a nyugdíjasokkal folytatott konzultáció 2010 őszén, amit Orbán Viktor az önkormányzati választások előtt hirdetett meg. A konzultáció során 2,9 millió levelet küldött a miniszterelnök, azzal a céllal, hogy megismertesse velük a kormány intézkedéseit. A csomagban volt válaszboríték is, hogy a visszaérkező válaszokból ismerjék meg az emberek véleményét. A kampány 222 millió forintba került.

Nem sokra rá a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításával kapcsolatos kampány is megkezdődött, és a kabinet 3 millió 150 ezer levélben, 236 millió forintért tájékoztatta a lakosságot arról, hogy biztonságba helyezte a nyugdíjakat. Ez az időseknek korábban kipostázott levelekre volt a válasz. Emellett arról is szót ejtettek a levélben, hogy a rezsiszámlák kifizetése nem veszélyeztetheti az idős emberek megélhetését, ezért a kormány "a miniszterelnök személyes utasítására" úgy döntött, hogy a kis fogyasztású háztartások számára nem emelkedhet a gáz ára.

Ezt követte az új alkotmányról szóló konzultáció tavaly februárban, de az állampolgárok válaszai később értek vissza, mint ahogy a Fidesz a parlamentben benyújtotta módosító javaslatait az alaptörvényre, például arról, hogy az alkotmányban rögzítsék a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés lehetőségét. A kampány nagyjából 500 millió forintba került, és a nyolcmillió címzettől mindössze 920 ezer válasz érkezett.

Szintén látványos kampányt épített a kormány a szociális konzultációra is, ami körülbelül 800 millió forintba került. A védett korról, a közüzemi szolgáltatók extraprofitjáról, a segélyek természetbeni juttatássá alakításáról, a devizahitelesekről kiküldött kérdőívekre pontosan olyan válaszok érkeztek, amit a kormány várt. Ugyanis tíz pontból kilenc esetben mire megérkeztek az eredmények, már megszavazták a törvényt, vagy elkészítették a koncepciót.

Hasonlóan alakult a legutóbbi gazdasági konzultáció is, melyben a kormány a munkahelyteremtésről kérdezte az embereket, valamint plakátokon hidette a munkahelyvédelmi akciótervet. A kiküldött kérdések azért voltak hamisak, mert több kérdésben addigra már egyértelműen megfogalmazta a kormány, milyen irányba fog menni. A kérdőívet végül 698 ezren töltötték ki, a kormány 976 milliót költött rá.

Az első Orbán-kormány is így működött

Az ötlet, hogy a hivatalban lévő kormány vásárolt médiafelületen fényezze önmagát, nem új: Magyarországon több mint egy évtizede, az első Orbán-kormány idején vetődött fel első ízben. 1999-ben hozták létre az Országimázs Központot, amelynek működésére 2000-ben már 4,2 milliárd forint szántak. Az akkori ellenzék által hevesen támadott központ egyik feladata a millenniumi ünnepségek megszervezése volt - ennek keretében vitték például a koronát Esztergomba és vissza -, de hirdetéseik hamarosan megjelentek a hazai és a nemzetközi médiában is.

A fizetett hirdetésekben igyekezett az Országimázs Központ válaszolni például az Amnesty International által Szlovéniában és Hollandiában megjelentetett, a magyar rendőrök brutalitását kifogásoló reklámokra. Legendássá vált a Magyarországot mint turisztikai terméket reklámozó, az amerikai Time magazinban megjelent kétoldalas hirdetés, a Himnuszra utaló „In cheerfulness and plenty” (jókedv és bőség) szlogennel. A hirdetésben olyan szarvashibák szerepeltek, mint például az az állítás, hogy az ősmagyarok a Király-hágón át érkeztek a Kárpát-medencébe.

Az Országimázs Központ szervezte többek közt a koronaékszerek átszállítását a Parlamentbe

Horváth Szabolcs

A jelenlegi ciklus konzultációs kampányaihoz hasonlóan vitákat váltott ki 2000-2001-ben, hogy a lakcímnyilvántartás alapján minden magyar állampolgárnak postázták a Millenniumi Országjáró című, újságformában megjelent kormányzati propagandát. Az Országimázs Központ a választási kampányba is beavatkozott, amikor 2001 decemberében Országgyűlési Beszámoló címen négy országos és 19 megyei napilapban jelentetett meg kormány által fizetett hirdetés, hogy a kormányzati ciklus eredményeiről tájékoztassa a választókat, 37,8 millió forintért.

Az akkori ellenzéki pártok élesen bírálták az Országimázs Központ működését, és azt ígérték, kormányra kerülésük után nem fizetett reklámban kommunikálnak majd - ezt nem tartották be. 2005 végén, a következő választásokhoz közeledve az első Gyurcsány-kormány is hirdetési kampányt indított „a magyar gazdaság valós helyzetének ismertetésére”. Külön kampányt szenteltek az akkor törvénybe foglalt, de a választások után visszavont adócsökkentések népszerűsítésének is.

A korábbi kormányok idején olyan hirdetéseket is bevetettek, amelyek elsőre nem tűntek annak. 2007-ben számolt be arról az Origo, hogy az egymást váltó kormányok 2000-től kezdve összesen 484,5 millió forintnyi támogatást és megrendelést adtak a Nap-kelte című reggeli tévéműsort gyártó St. Plusz Kft-nek. A Nap-keltébe meghívott minisztereket és egyéb vezető politikusokat tehát évekig olyan műsorban kérdezték politikai témákról, amelyet kormányzati pénzből bőségesen támogattak.