Közel 17 milliárd forintot költöttek a 2006 és 2010 közötti kormányok kommunikációs tanácsadásra, tanulmánykészítésre és közvélemény-kutatásra – derül ki abból az adatsorból, melyet a hvg.hu adatkérésére állított össze a Miniszterelnökség a minisztériumok nyilvántartásaiból, leltáraiból és adatbázisaiból.

Október közepén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) – miután két civil szervezet, a TASZ és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a közérdekű adatokért pert indított a kormány beszerzéseit intéző szaktárca ellen – arról számolt be, hogy a kabinet tanácsadási és közvélemény-kutatási pályázatát tavaly ősszel elnyerő Századvég-csoport február és június között már közel egymilliárdnyi vállalkozási díjat kapott. A 933 millió forintot a vállalkozás annak a szerződésnek köszönheti, melyet az NFM-mel még tavaly decemberben írtak alá, majd a felhasználható keretet fokozatosan bővítve többször is módosítottak, így az eredetileg betervezett 1,3 milliárdos 2014-ig felhasználható vállalkozói díjkeret 3,1 milliárdra emelkedett. (A Századvég-csoport felemelkedéséről és gyors piaci térnyeréséről szóló cikkünket itt olvashatja.)

Az elmúlt hónapokban kiadott közleményeiben a Századvég, illetve az NFM többször utalt arra, hogy ez a megrendelés a ciklus egészét lefedi, ráadásul központi beszerzésről van szó, azaz a cégcsoport nemcsak egyetlen minisztériumnak, hanem a teljes kormányzatnak és a háttérintézményeiknek is dolgozik ezért az összegért. Mivel a kormányzati kommunikáció többször utalt arra is, hogy a korábbi ciklusban a jelenlegihez képest a korábbi kormányok sokkal többet költöttek, ráadásul a kormányzati holnapok átalakítása és központosítása miatt az adatnyilvántartás megváltozott 2010 után, a hvg.hu közérdekű adatkéréssel fordult a Miniszterelnökséghez.

Ebben arra kértük a kormányt, hogy adja közre azokat a szerződéseket, amelyeket az előző ciklusban kötöttek azokra a feladatokra, melyekkel most egymagában a Századvég-csoportot bízták meg. A 2006 és 2010 közötti időszakból rendelkezésünkre bocsátott adatokat, az egyes szerződések tartalmát, a kifizetett összegek cégek szerinti bontását több részletben fogjuk közölni.

Írott és szóbeli tanácsok

A hvg.hu adatkérésére a Miniszterelnökség által a minisztériumoktól az elmúlt hetekben bekért és kapott kimutatások alapján összeállított dokumentáció szerint a 16,8 milliárdos összeg azokat a kifizetéseket tartalmazza, amelyeket a minisztériumok, a háttérintézményeik, az éves költségvetésekben külön nevesített, központi állami intézmények folyósítottak 2006 és 2010 között a nekik szerződéses alapon dolgozó cégeknek.

A kapott összesítés szerint a legnagyobb összeget a Gyurcsány Ferenc, majd a Bajnai Gordon vezette kormányok a stratégiai és tanulmánykészítési feladatokra költötték, a kimutatás szerint összesen 10,2 milliárd forintot. Kommunikációs tanácsadásra négy év alatt 4,1, közvélemény-kutatásra pedig 2,4 milliárdot költöttek.

Gyurcsány Ferenc egy 2006-os rendezvényen - üvegzsebek

hvg.hu

A kapott adatok szerint a „kommunikációs tanácsadás” azokat a tanulmányokat, írott és szóbeli tanácsadásokat jelentette, melyeket az ezzel megbízott cégek adtak a kormányzatnak. Szintén ebből a 4,1 milliárdos pénzből vettek a korábbi kormányok válságkommunikációs tanácsokat, illetve többek között ötleteket arra, hogy a miniszterek hogyan készüljenek egy-egy televíziós szereplésre.

A valós összeg azonban a Miniszterelnökség szerint ennél több is lehet, mert a kapott adatokban a kommunikációs tanácsadásra fordított 4,1 milliárdban nincsenek benne azok a pénzek, melyeket a korábbi kormányok médiafigyelésre költöttek. Nincs benne a hirdetésekre, kommunikációs kampányokra az úgynevezett médiavásárlásra költött összeg sem.

A hvg.hu adatkérésére készített összesítésben a 2006-2010-re vonatkozó adatok között szintén nincsenek benne az állami cégek (például MÁV, Szerencsejáték Zrt.), illetve az önkormányzati alrendszer hasonló költései és nincsenek benne a jogi tanácsadásra költött pénzek sem. Jelenleg a Századvég a szerződése szerint részt vesz a jogszabály-előkészítésben, de ezen felül a jelenlegi kormányzat is igénybe veszi több ügyvédi iroda segítségét, így a 3,1 milliárdos keretösszegben jelenleg sem szerepelnek a jogi tanácsadásra költött pénzek.

A 16,8 milliárdban nincsenek benne azok a különleges beszerzések, melyeket az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő 143/2004-es kormányrendelet alapján intéztek az előző kormányok. Ez a rendelet lehetővé teszi, hogy egyes beszerzéseket kiemeljenek a közbeszerzési törvény hatálya alól és speciális, titkosított alapon bonyolítsák le a tendert, kössék meg a szerződéseket.

Olvadó archívumok – hiányos adatok

A hvg.hu azért fordult a Miniszterelnökséghez, mert ugyan a korábbi tárcák honlapjai közül több még elérhető, a szerződéseket, gazdálkodási adatokat tartalmazó archívumok hiányosak, az új kormany.hu pedig csak 2010-ig visszamenőleg tartalmazza a közérdekű adatokat.

A Miniszterelnökség az adatközlést követően felhívta a figyelmünket arra, hogy még az összeállított adatok „sem tekinthetők teljes körűnek”, ugyanis a kérésünkre lezajlott adatgyűjtés során kiderült, hogy több intézménynél nem áll rendelkezésre a teljes ciklust lefedő adatsor. A kapott adatok szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogelődjei esetében csak 2008. május 15-ét követő időszakra, a szociális és sport ágazatról csupán 2007-től állnak rendelkezésre adatok. Ugyanakkor a korábbi Miniszterelnöki Hivatal szerződései „nem állnak teljes körűen rendelkezésre”, ezért „a tárcáktól megkapott adatok nem tekinthetőek teljes körűnek és véglegesnek”.

Az adatok közzétételét szabályozó – 2012-ig hatályban lévő – 2003-as „üvegzsebtörvény” szerint a honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kellett volna az adatok hozzáférhetőségét.