Január 1-jétől az állam minden iskola fenntartását magához vonja, de azok működtetését főszabály szerint a háromezernél több fős települések megtartják, a kisebbektől azt is átveszi az állam - idézi fel az FN24.

Saját kérésére mindkét településtípus eltérhet a főszabálytól, azaz a kistelepülések kérhették, hogy mégis maradjon náluk a működtetés, a nagyok pedig azt, hogy szálljon ez is át az államosítás kulcsintézményére, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központra (KIK). Az erről szóló nyilatkozatokat a települések november 15-ig megtették, ezeket a Belügyminisztérium (BM) összegezte november 21-ig.

Múlt héten a hírportál kérésére sem az Emmi, sem a BM nem adta ki a listát. A lista mégis a szerkesztőség birtokába jutott,  és e szerint – 493 háromezer lakosnál népesebb településből – összesen 228 döntött úgy, hogy az iskolái fenntartásának elvonásával együtt „vigye az állam” a működtetést is.

A listán nagyközségek mellett számos város is akad, köztük olyanok, amelyek kifejezetten iskolavárosokként élnek a köztudatban. Így Sárospatak, Nagykőrös, Zirc vagy Cegléd. Nem kéri a működtetési jogot Sátoraljaújhely, Kiskunfélegyháza, Mohács, Szerencs, Makó, Csorna, Kapuvár, Gyöngyös, Tiszafüred, Szécsény vagy Pápa. Az ország 14. legnagyobb városa, a 65 ezres Érd is ott van a listán a maga 10 oktatási intézményével.

A legtöbb, háromezer lakosúnál nagyobb település Pest megyében kéri a főszabálytól való eltérést, de Borsodból, Szabolcsból, Bács-Kiskunból és Szolnok megye nagytelepülései közül is szinte mindegyik így döntött. A nyugati megyék közül jóval kevesebbel kell dűlőre jutnia a KIK-nek (már ha akar). A háromezernél kisebb települések közül viszont 84 szeretné, ha saját maga működtethetné az iskoláit.