Tíz pontos javaslatot fogadott el a kormány a tegnapi kormányülésen. Ennek az egyik legfőbb eleme, hogy a jövőben csupán a hallgatók 10-20 százalékának lesz ingyenes a képzés. Giró-Szász András kormányszóvivő és Maruzsa Zoltán, a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár a tájékoztatón kínosan ügyelt arra, hogy konkrét keretszámot ne mondjanak ki, szerintük ez majd a napokban kiderül. A korábban kiszivárgott tervek szerint ez nagyjából azt jelenti, hogy csak 10 500 hallgatónak lesz ingyenes a képzés. A keretszám csökkentését azzal magyarázták, hogy minél többen kerülhessenek be a felsőoktatásba.

A kormányszóvivő szerint a korábbi kormányok idejében a magyar felsőoktatásba csak azok tudtak bejutni, akik szüleinek volt pénze, vagy állami képzésre jutottak be.

Mostantól viszont szerinte csak egyetlenegy dolog kell, hogy meghatározza a bejutást, ez pedig a felvételi pont, „függetlenül attól, hogy valaki jómódú vagy sem” – tette hozzá a kormányszóvivő. Érvelésük szerint többeknek lesz majd lehetősége bejutni az egyetemekre. Korábban ugyanis a kormányok olyan tandíjat vezettek volna be, amit azonnal ki kell fizetni, azaz csak a gazdagabb szülők gyermekei tehették volna ezt meg. Most viszont a Diákhitel 2 miatt nem kell azonnal fizetni, hanem ráér később, így több ember előtt megnyílik az út a diploma előtt.

Az indokok között volt még, hogy a hallgatók nagyobb felelősséget vállaljanak. „Célunk, hogy ne munkanélküliek legyenek a gyerekeik”, és legyen minőségibb a felsőoktatás - mondta, hozzátéve, a kormány azt gondolja és azt vallja, nem az a kérdés, hogy hányan kerülnek be, hanem hogy hányan kerülnek ki az egyetemekről és a felsőoktatásról.

A kormány döntött arról is, hogy aki a közigazgatásban helyezkedik el, annak az állam átvállalja a kölcsönt, a jövőben pedig a cégeknek is lehetővé teszik: aki átvállalja a pályakezdő Diákhitelét, az adókedvezményt kap.

Átalakítják a felsőoktatási rendszert is úgy, hogy kancellárt neveznek ki az egyetemekre és a főiskolákra, akik kvázi a gazdasági posztot fogják betölteni. A kancellár személyéről az NGM és az EMMI dönt. A kormányszóvivő elmondása szerint az oktatási és a tudományos életet továbbra is a rektor irányíthatja.

Három tárgyalódelegációt jelölt ki a kormány az egyetemek adósságállományának átvállalására. Az egyiket Naszvady György vezeti, aki az egyetemek adósságátvállalásáról tárgyal majd az intézményekkel, Lázár János az uniós projektek önrészéről, Varga Mihály pedig a PPP-projektek kiváltásáról tárgyal majd.

Döntöttek továbbá arról is, hogy a 2014-2020 közötti uniós támogatási projektekből 1000 milliárdot a felsőoktatásra áldoznak majd.

Két új ösztöndíjat is létrehoz a kormány: az egyiket élsportolók kaphatják azért, hogy ne a tengerentúlra menjenek, hanem a magyar egyetemekre járjanak, továbbá az egyetemi sportélet ismét megerősödjön. Létrehoznak emellett egy pedagógus-ösztöndíjat is.