Számos részletet közöltünk korábbi cikkeinkben Semjén Zsolt dolgozataiból, jelezve, hogyan használta fel mások írásait megfelelő forrásmegjelölés nélkül. Most – az ELTE-n működött vizsgálóbizottság „súlyos tudományos-etikai vétséget” megállapító jelentése után – bemutatjuk, a kereszténydemokrata politikus hogyan használta fel saját, egy évvel korábban megírt doktoriját, és miként használta fel forrásmegjelölés nélkül más szerzők műveit. Azt is bemutatjuk teljes terjedelmében, hogy milyen átfedések vannak Semjén szakdolgozata és témavezetője, Molnár Attila Károly írásai között.

A hvg.hu november 18-án számolt be arról, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián 1991-ben megvédett teológiai disszertációja közel 40 százalékban magyar, német és angol nyelvű források megfelelő forrásmegjelölés nélküli átvételén alapszik. Egy nappal később pedig arról írtunk, hogy a miniszterelnök-helyettes az ELTE-n 1992-ben megvédett szociológiai szakdolgozata jelentős átfedést mutat az egy évvel korábbi teológiai értekezésével.

Szöveg-újrahasznosítás

A saját szöveg újrahasznosítása mellett írtunk azonban arról is, hogy a szociológia dolgozatban vannak olyan, a teológiai disszertációból átvett részek, amelyek esetében már a teológiai értekezés vonatkozó részlete is más, megfelelő forrásmegjelölés nélküli átvételen alapszik.

Semjén visszautasítja a vádakat

MTI / Földi Imre

Ugyanebben a cikkünkben megírtuk azt is, hogy Semjén egy teljes táblázatot megfelelő hivatkozás nélkül szinte teljes egészében átemelt Lothar Gassmann egy tanulmányából. A jelenlegi miniszterelnök-helyettes Előd István és Vanyó László katolikus teológusok egy-egy munkájából szintén forrásmegjelölés nélkül, esetenként más szövegösszefüggésben vett át szövegrészleteket.

Egy héttel azt követően, hogy Semjén Zsolt a kormany.hu-n nyilvánosságra hozta dolgozatait, megírtuk, hogy a kormányzati portálon közreadott dolgozat különbözik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem könyvtárában fellelhető változattól. A miniszterelnök-helyettes által közreadott „második javított kiadás” kb. még egyszer annyi szöveget tartalmaz, a kiegészítés jelentős hányada, a hvg.hu számításai szerint mintegy kétharmada, kb. 14-15 oldal viszont megegyezik Molnár Attila Károly egy 1992-es és egy 1993-as tanulmányának szövegével, illetve részletével.

Hiányos vizsgálat

Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja múlt pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, az általa felkért vizsgálóbizottság nem vizsgálta a saját művel, vagyis a teológiai értekezéssel való egyezéseket, feladata kizárólag annak a kérdésnek a megválaszolása volt, hogy Semjén Zsolt szociológiai szakdolgozata és Molnár Attila Károly két tanulmánya között vannak-e szövegegyezések. A rendelkezésre álló szövegek, valamint Molnár Attila Károly nyilatkozata alapján a bizottság pedig megállapította: Semjén Zsolt súlyos tudományetikai vétséget követett el. Később az ELTE több professzora - köztük Semjén egykori tanárai - közleményt tettek közzé, melyben leszögezték, hogy az ügy teljes körű tisztázása nélkül érvénytelennek tekintik a szakdolgozatot.

A fenti összefoglalóból azonban látható, hogy november 19-i cikkünk állításai nem kizárólag a teológiai és a szociológiai dolgozat közötti átfedésekről szóltak, s legkevésbé érintették azt a kérdést, hogy egy szerzőnek van-e joga saját művét a későbbiekben újra felhasználni. Azt a kérdést viszont kétségtelenül felvetettük, hogy egy hallgató szerezhet-e egyetemi diplomát olyan szakdolgozattal, amely jelentős szövegátfedéseket mutató, rövidített változata egy korábban más tudományterületen, más szakon és más intézményben írt és megvédett doktori értekezésének. Az ELTE vizsgálata erre a kérdésre nem terjedt ki.

A vizsgálóbizottság azzal a kérdéssel sem foglalkozott, hogy a szociológiai dolgozat számos, megfelelő forrásmegjelölés nélküli szövegátvételt tartalmaz más szerzők – pl. Gassmann, Előd, Vanyó – műveiből.

Végül, a vizsgálat azt a kérdést sem érintette, hogy a vizsgaszabályzat 1992-ben vajon megengedte-e a szakdolgozatok újraírását vagy kiegészítését azt követően, hogy arra az egyik bíráló elégtelen osztályzatot adott. Tudomásunk szerint a legtöbb egyetemen a dolgozat ilyen fajta kiegészítésére nincs lehetőség: a harmadik bíráló ugyanazt a dolgozatot kapja meg véleményezésre, amely alapján az első két bírálat is megszületett. A miniszterelnök-helyettes által mindeddig nyilvánosságra nem hozott három bírálatból talán az is kiderülhetne, hogy miként nyílt erre lehetőség, és melyik bíráló melyik dolgozatról készítette a bírálatát és mikor.

Korábbi ígéretünkhöz híven teljes terjedelmében közreadjuk Semjén Zsolt szociológiai szakdolgozatát – párba állítva saját teológiai doktori értekezésének részleteivel, valamint azokkal a szövegekkel, amelyeket megfelelő forrásmegjelölés nélkül használt fel diplomamunkájához.

Kattintson a szövegegyezéseket mutató táblázatért!

Kattintson és vesse össze a szövegeket!

hvg.hu

A Pázmányon is vizsgálják Semjén dolgozatát?

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, Jobbágyi Gábor szerint az ELTE hibázott. A jogászprofesszor arra hívta fel a figyelmet, plagizálni, szerzői jogot sérteni úgy lehet, hogy egy már nyilvánosságra hozott műbe ütközik bele az utóbb megírt mű, nem pedig fordítva. Jobbágyi szerint az értékelő bizottság „bakit” követett el, amikor egy később publikált mű miatt plagizálásról beszéltek.

E vélemény azonban ellentmond az 1992-ben hatályos – és az ELTE vizsgálóbizottsága által is idézett – 1969-es szerzői jogi törvénynek. E törvény úgy rendelkezett, hogy a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. A szerzőség tehát nem a mű nyilvánosságra hozatalához, hanem a megalkotásához kötődik. A szerzői jog e szerint nemcsak a publikált műveket, hanem a – nyilvánosságra még nem hozott – kéziratokat is védi, sőt a törvény szerint a nyilvánosságra hozatalról is a szerzőnek van joga dönteni.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyébként hivatalosan nem folytat vizsgálatot: a november 20-án, Szuromi Szabolcs rektor aláírásával kiadott közlemény szerint Semjén Zsolt doktorijának átminősítési eljárása „minden tekintetben” jogszerű volt. A közlemény ugyanakkor nem foglalkozott a teológiai doktori disszertáció szövegét érintő kérdésekkel. November 30-án Szuromi Szabolcs rektor aláírása nélkül kiadott rektori közleményben az egyetem arról tájékoztatott, hogy a tíz nappal korábbi közleménnyel „végérvényesen lezártnak tekinti” a miniszterelnök-helyettes teológiai doktori fokozatának ügyével kapcsolatos kérdéseket. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hivatalosan azóta nem szólalt meg, vizsgálat nem indult.