A Jégtörő I-et két társával együtt 2009-ben szerelték le a magyar jégtörő-flottából, azaz ekkor vonta ki a forgalomból az állami tulajdonos anyagi okok miatt. A hajót azóta civilek üzemeltetik, üzemeltetési szerződés alapján. A legutolsó üzemeltetési szerződést a Magyar Hajózásért Egyesülettel kötötte az állam, ez a szerződés idén májusban lejárt - írja az Index.

Új üzemeltető nincs, a régi pedig jogszabályi akadályok miatt nem üzemeltethet tovább, így a hajót szombaton leállították, téliesítették, magyarán alvó üzemmódba helyezték. Más jégtörő hajó Budapest térségében nincs - olvasható a lapban.

Jáky Gábor, a Magyar Hajózásért Egyesület elnöke a lapnak elmondta, hogy a Jégtörő I-et szívesen üzemeltetnék tovább, de nincs rá lehetőségük. A vagyontörvény szerint ugyanis a hajót maximum 89 napra lehet üzemeltetésbe adni, és aki egyszer már üzemeltette, az még egyszer már nem köthet rá szerződést.

Az egyesület nemcsak üzemeltetni nem tudja a hajót, de átadni se tudja már senkinek: az államnak nem kell, más üzemeltető pedig nincs a láthatáron. Az egyesület azonban bízik benne, hogy sikerül majd megtalálni a megoldást a további üzemeltetésre.
Jáky hozzátette, hogy az utolsó döfést az adta meg a Jégtörő I-nek, hogy az üzemképességi engedélye is lejár december 31-én.

Budapesten kívül három helyen állomásoznak a jégtörő hajók: északon Gönyünél, délen Bajánál, valamint a Tiszán, Tokajnál van egy kisebb jégtörő flotta. A két gönyüi hajó gyakran Szlovákiát segíti ki a bősi felső-vízcsatorna jegének törésével, a négy bajai pedig Szerbiába jár rendszeresen - persze ha a hazai Duna-szakaszon nincs semmi dolguk.

Budapest jégzajlás szempontjából kevésbé veszélyeztetett, mint az északi és a déli folyószakaszok, itt szokott utoljára torlódni a jég - írja az Index.