Ők a Békemenet veleje
Polgári Magyarországért Díjat kaptak a Békemenet alapítói. Az egy éve indult jobboldali megmozdulás mára valódi sikertörténet lett a jobboldalon. Egyben kiváló eszköz arra, hogy a kormány mellett és az ellenzék ellen utcára vigyen embereket - amennyiben erre szükség van.
"Igazából ez a dolog magától szerveződik” – tavaly januárban még így nyilatkozott a Békemenetről Bencsik András. A „magától szerveződés” azonban nem teljesen fedte a valóságot, hiszen igenis voltak alapítói a kormánypárti mozgalomnak - a Demokrata hetilap főszerkesztője egyike volt azoknak. Bencsik mellett Széles Gábor nagyvállalkozó (a Magyar Hírlap és az Echo TV tulajdonosa), Bayer Zsolt publicista, Stefka István (a Magyar Hírlap főszerkesztője), Fricz Tamás politológus és Csizmadia László, a jobboldali Civil Összefogás Fórum vezetője indította útjára a menetet.
Nekik - mint a Békemenet alapítóinak - ítélte oda néhány hete a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány a Polgári Magyarországért díjat, amit amúgy a jobboldalhoz kötődő közéleti szereplőknek osztanak ki évről-évre. A kormányzat láthatóan hálás a békemeneteseknek, olyannyira, hogy Kövér László egyenesen Nagy Imre újratemetéséhez hasonlította a rendezvényt. A szervezők a jövőben sem hagyják kialudni a tüzet, a Civil Összefogás Fórum a minap azt közölte az MTI-vel, hogy bármikor készek megvédeni az új alkotmányt a tavaly januárban hatályba lépett alaptörvénnyel szemben esetlegesen fellépő ellenzékkel szemben, illetve, ha tüntetés lesz a regisztrációval szemben (melyet az Alkotmánybíróság alaptörvény ellenesnek ítélt), akkor elfoglalják előlük a Kossuth teret.
Összegyűjtöttük, kik hozták össze a sikert és milyen pénzből.
Békemenetelők
A Békemenet szervezői közül Bencsik András régi támogatója a Fidesznek, az általa irányított Demokrata hosszú évek óta nyíltan áll ki a kormánypárt, de leginkább Orbán Viktor mellett. Orbánt először Bencsik szólította egyik vezércikkében Vezénylő Tábornok Úrnak – mindenféle irónia nélkül. A „nemzeti vonalra” a kilencvenes években Bencsik is egy kisebb birodalmat épített: ő hozta létre a Szkítia könyvesbolthálózatot és a Magyar Ház Könyvkiadót, de alapító tagja volt a jobboldali Sajtóklubnak is. Újságírói pályáját a rendszerváltás előtt Haditechnikai Szemlénél kezdte, de megfordult a Csepel Újságnál, a Népszavánál és a Népszabadságnál is.
Bayer Zsolt a Fidesz egyik alapító tagja volt (övé az 5-ös számú párttagkönyv, amire nagyon büszke, gyakran hangoztatja is). A minap a cigányok ellen uszító jegyzete miatt ismét reflektorfénybe került újságíró a kilencvenes évek elején még bulvárlapoknál és a Népszabadságnál dolgozott. A Fidesz alapításától 1993-ig a párt sajtófőnöke volt, majd az első Orbán-kormány idején két éven át a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal főtanácsadójaként tevékenykedett. A kormányváltás után 2007-ig a Magyar Nemzetnél volt, majd innen igazolt át a konkurenciához, a Széles Gábor tulajdonában álló Magyar Hírlaphoz.
A csapat harmadik médiamunkása Stefka István már jóval a rendszerváltás előtt újságíró volt: 1972-ben a Magyar Rádiónál dolgozott, a kilencvenes évek elején pedig A Hét című televíziós műsor műsorvezetője-szerkesztője, A Hét és a Híradó főszerkesztő-helyettese, majd megbízott főszerkesztője volt. Stefka azután került a Magyar Hírlaphoz, hogy Gazsó L. Ferenc felmondott, piaci pletykák szerint egyszerűen azért, mert a tulajdonos Széles Gábor a lap tartalmába is rendre beleszólt.
A politikusokkal mindig jó kapcsolatot ápoló Széles Gábor sem ma kezdte a pályáját: első vállalkozását – amely geodéziai műszerek összeszerelésével, fejlesztésével foglalkozott – még 1981-ben alapította Műszertechnika Pjt. néven, a cég 1990 alakult részvénytársasággá. 1991-ben megszerezte a Videotont, majd 1996-ban az Ikarus autóbuszgyárat is. A rendszerváltás utáni évek üzleti sikereiben közrejátszhatott az is, hogy Széles aktívan politizált: 1989-ben belépett az MDF-be, 1990-1993 között az MDF elnökségi tagja, az MDF-vállalkozások felelőse volt. Jobboldali médiavállalkozásait – amelyek bennfentesek szerint főleg veszteséget termelnek neki – 2005-ben kezdte el építgetni. Hozzá közel állók szerint Széles 2010 előtt abban bízott, hogy miniszteri székkel jutalmazza meg Orbán Viktor, hálául azért, hogy a sajtóbirodalmával a Fideszt segítette győzelemre. Nem így történt.
Csizmadia László a kormányváltás előtt bukkant fel, főleg a Gyurcsány-Bajnai-kormányokat bíráló fideszes politikusok, például Budai Gyula társaságában. „Nemzeti elkötelezettségét” azonban mi sem bizonyítja jobban, minthogy a 2008-ban kiadott Magyar Nemzetstratégia című könyvben társszerzőként tevékenykedett.
Fricz Tamás eredetileg politológus, ám a Gyurcsány-kormány idején már az aktívan politizáló politológusok táborát erősítette. 2009-ben ő alapította meg a Civil Összefogás Fórumot, azzal a szándékkal, hogy "erősítse a magyar civil társadalom értékkifejezését és érdekérvényesítését". A CÖF a Gyurcsány-kormány bukása után azonnali előrehozott választásokat követelt, de már a megalakulásától kezdve politikai állásfoglalásokat tett, a 2010-es választások előtt pedig számos tüntetést szervezett a kormány ellen. Sőt, Fricz volt az, aki akkoriban azt vallotta: ha máshogy nem megy, az utcáról kell kikényszeríteni a kormányváltást.
A CÖF mögé több jobboldalhoz kötődő szervezet is beállt támogatóként, így például az Orvosi Kamara, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Professzorok Batthyány Köre és több polgári kör is. Ennek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy a Fidesz mellett kiálló Fricz kiborult, amikor éppen a 2010-es kormányváltás rúgták ki az MTA Politikatudományi Intézetéből, ahol addig dolgozott. A sors fintora, hogy Friczet az a Körösényi András rúgta ki, aki annak idején szintén a Fidesz alapítói között volt.
De nemcsak Fricz különbözött össze a „polgári oldalon” állókkal, hiszen a Békemenet szervezői között sem tombol a feltétlen szeretet. A legutóbbi felvonuláskor például egy lapunk által készített videónak köszönhetően tudódott ki, hogy a szervezők közül Bencsik András és Széles Gábor rossz viszonyban vannak. Bencsik azzal vádolta meg a nagyvállalkozót, hogy a Békemenet helyett a Seychelle-szigetekre ment. Később kiderült, erről szó sincs, Széles elmondása szerint a rendezvény ideje alatt „folyamatos kapcsolatban” volt az Echo Tv vezérlőtermével. Széles még azt sem felejtette el megemlíteni a Facebookon közzétett, Bencsiknek írt levelében, hogy a Demokrata hetilapnak tömegével állnak az eladatlan példányai. Az, hogy Bencsik nekiment Szélesnek, azért is furcsa, mert szervezőtársai közül kettő (Bayer Zsolt és Stefka István) is a nagyvállalkozó tulajdonában álló Magyar Hírlapnak dolgozik.
Út a sikerig
Az, hogy az első, tavaly januárban megrendezett Békemeneten több százezren vettek részt, nemcsak a Fideszt, de a szervezőket is meglepte. Nem csoda, hiszen az első Békemenet szervezésekor még nem lehetett tudni, hogy a népszerűségét vesztett kormánypárt mögé mennyien állnak majd be. A rendezvény sikerét látva azonban a szervezők – röviddel az első, tavaly januári felvonulás után - egyesületté alakították a mozgalmat és rendre mozgósították a mögöttük álló tömeget, mihelyst úgy érezték, hogy a kormánypártnak szüksége van a látható támogatottságra.
A második Békemenetet március 15-re szervezték, ezúttal a Kossuth térre, nem véletlenül oda: ugyanaznap a Milla is utcára vitt többszázezer embert a belvárosban. A békemenetesek ezt akarták ellensúlyozni, ráadásul ezúttal lengyel szimpatizánsok is csatlakoztak hozzájuk. A harmadik Békemenet október 23-án volt, az eseményen akkor is több százezren vettek részt, de párhuzamosan a Milla is tömegrendezvényt tartott, Bajnai Gordon „főszereplésével”.
Honnan a pénz?
Máig nem tudni, hogy a Békemenetet milyen pénzből szervezik. Merthogy költségei bizonyosan vannak: a szervezők szerint a második Békemenetre érkező lengyelek saját pénzből utaztak, az eseményt hirdető óriásplakáthoz szükséges összeget pedig „civilek” adták össze, de hogy pontosan kik, azt annak idején Bayer Zsolt nem árulta el. Médiakampányra nem kellett költeniük, hiszen a Széles Gábor tulajdonában álló Magyar Hírlap és Echo TV, valamint a Bencsik András vezette Demokrata is biztosított médiafelületet – ráadásul éppen ezeket a médiumokat olvassa-nézi a Békemenet célközönsége. A Békemenetre rendszeresen buszokkal utaztatják fel vidékről a résztvevők egy részét, méghozzá ingyenesen, így ennek a költségeit is állnia kell valakinek. Az első ilyen rendezvény előtt egyébként vidéki Fidesz-irodák is indítottak buszokat, valószínűsíthetően ennek költségeit a párt állta.
A finanszírozással összefüggésben az sem mellékes tény az sem, hogy az egyik szervező, Csizmadia László civileknek szánt állami források felett diszponál. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter ugyanis őt nevezte is a Nemzeti Együttműködési Alap élére. A NEA kollégiuma határozzák meg a civileknek szánt pályázatok tárgyát, elbírálják a rendelkezésre álló források elosztását, és konkrét támogatásokról is döntenek. Nem kevés pénzről van szó: a NEA 2012-ben 3,38 milliárd forintból gazdálkodhat, ám további költségvetési források, így például a személyi jövedelemadó felajánlott 1 százaléka is a rendelkezésére állhat. Csizmadia ezen felül a Civil Együttműködési Tanács (CET) nevű hálózat vezetője is. Noha a civil törvény tiltja, a NEA döntéshozó testületében tisztviselők állami támogatást kaphassanak, Csizmadia egy tavaly májusi rendezvényen maga büszkélkedett el azzal, hogy a kormány végre támogatja a CET-et és a Civil Összefogás Fórumot.
Béke és szabadságharc
Nem kérdés, hogy a Békemenet mára egy brand lett, bár a névválasztás némi ellentmondást tartalmaz: a gazdasági szabadságharcot, a Nyugattal szemben tanúsított háborús retorikát ugyanis éppen Orbán Viktor vezette be 2010 után, így nem teljesen érthető, milyen békét propagál a rendezvény. A felvonuláson az alapítók mellett több ismert közéleti személyiség is rendszeresen felbukkan, például Pataky Attila, az Edda frontembere is, aki már a 2002-es Fidesz nagygyűléseken is Orbán Viktor mellé állt.
A Békemenetről Bayer és Bencsik időközben könyvet írt , van saját honlapja, s a Civil Összefogás Fórummal együtt – a felvonulás mellett – fontos célja, hogy nekimenjen Bajnai Gordonnak és Gyurcsány Ferencnek, ezzel gyengítve az Együtt 2014-ben felbukkanó volt kormányfőt.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
