Simor András hat éven át vezette az Magyar Nemzeti Bankot (MNB), "s kijelenthetjük: a pénzügyi-gazdasági szakma és a közvélemény jelentős része az ország szempontjából rendkívül károsnak tartja a most távozó elnök jegybanki tevékenységét" – írta közleményében a CÖF.

"A civil társadalom elvárja, hogy az elnök távozásakor az arra illetékes felügyeleti szervek, utóvizsgálatot lefolytatva, a civil kontroll bevonásával kiállítsák a működésről szóló végbizonyítványt. A vizsgálat a jövőt is szolgálja, mert így nem lesz lehetőség a visszamutogatásra" – tették hozzá.

A Békemeneteket szervező CÖF szerint "a Gyurcsány–Bajnai-szövetség által kinevezett elnökről, ismerve politikai szimpátiáját, joggal feltételezzük, hogy túlzó kiszolgálója volt az IMF-nek. A jelenlegi kormánnyal szembeni nyilvánvaló ellenszenve és ennek megfelelő lépései sokszor akadályozták a kabinet hatékony, többek között a szegénység felszámolására irányuló gazdaságpolitikai cselekvéseit".

A szervezet hét pontban foglalta össze, hogy milyen kérdésekre kellene választ adnia a vizsgálatnak.

Kíváncsiak többek között arra, hogy "az MNB monetáris politikája milyen veszteséget okozott a költségvetésnek, figyelemmel a hosszú ideig, mesterségesen magasan tartott jegybanki kamatokra", jogilag és erkölcsileg elmarasztalható-e a jegybank elnöke, hogy "az adózást megkerülve, offshore cégben fialtatta vagyonát, miközben négy éven át az adófizetők pénzén 8 M Ft havi juttatásban részesült".

Arra a kérdésre is választ akarnak kapni, hogy "az államtól 'független' bankelnök miként lehetett tagja az IMF kölcsönt három hét alatt, alku nélkül felvevő Gyurcsány–Bajnai-összefogásnak", illetve "miért nem jelezte előre a várható államcsődöt". Továbbá szeretnék megtudni, Simor "miért nem állíttatta le a Svájci Jegybank figyelmeztetése ellenére a devizahitelek folyósítását" és "függetlenségét miért csak a magyar kormánytól követelte, miközben az IMF-et kiszolgálva támadta saját kormányát".

Az utolsó pontban a CÖF azt a kérdést tette fel, "lesz-e következménye az ÁSZ azon megállapításának, miszerint 2008-2010 között Simor András üzleti titkokat szolgáltatott ki az IMF-nek".

"Megdöbbenésünknek adunk hangot, hogy előrehozott utolsó megnyilvánulásainak egyikeként, az MNB köntösébe bújva cáfolta a magyar kormány államadósság-csökkentő terveit, ezzel aláásva az ország gazdasága felé megnyilvánuló nemzetközi bizalmat" – közölték.

"Nem felejtünk és figyelmünk sem lankad, a civil kurázsi minden eszközével kitartunk egy széles körű utóvizsgálat eredményének megismerhetősége mellett. Leltározzunk és számoltassunk el ezen a területen is! A jegybank elnöke előbb számoljon el, mielőtt a régi megbízói által már bizonyára jól előkészített új állását elfoglalná" – tették hozzá.

A CÖF közleményét számos korábbi támadás is megelőzte az MNB, illetve a jegybankelnök ellen. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanulmánya után – amellyel kapcsolatban nyomozást is kezdett a rendőrség –, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ostorozta a jegybankot, hétfőn pedig az országgyűlés költségvetési bizottsága hallgatja meg Simor Andrást a központi bankról szóló számvevőszéki jelentés ügyében.

Domokos László, az ÁSZ elnöke múlt szerdán ismertette a jegybankot vizsgáló számvevőszéki jelentést, amely szerint két szempontból sem volt törvényes az MNB működése.

Az ÁSZ vezetőjének tájékoztatása szerint az MNB – a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban – a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) 2010. augusztus 23-ig.

Az MNB visszautasította az ÁSZ-nak a jegybank működése törvényességét megkérdőjelező megállapításait. Az ÁSZ jelentése számos tényekkel nem alátámasztott, valótlan állítást tartalmaz – reagált a jegybank az ellenőrzéséről kiadott számvevőszéki jelentésre.

Leszögezték, hogy a jegybank működése törvényes, és az Állami Számvevőszék állításával szemben a hitelfelvétellel összefüggő, IMF-nek történő adatszolgáltatással nem lépte túl a hatáskörét, a jegybank iratkezelési rendszere pedig megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak.