Naponta 400-500 új kátyú keletkezik csak a fővárosban. Ezek súlyos károkat okozhatnak a járművekben, tönkretehetik az abroncsot vagy a keréktárcsát, de károsodhat a felni, a lengéscsillapító, stabilizátor rúd, kerékcsapágyak is. Ezt megakadályozandó, az úthibák javítását hideg időben is elkezdik. A hidegkátyúzás, amikor hideg aszfalttal fedik be az úthibákat, azonban csak ideiglenes módszer, később meleg aszfaltos technológiára is szükség van. A Magyar Közút 800 ezer négyzetméter úthibát javított ki tavaly hatmilliárd forintért.

Idén péntekig 222 "úthibába hajtással összefüggésbe hozható kárigényt" nyújtottak be a BKK Közúthoz – közölték a hvg.hu-val. Eddig 89 esetben ismerte el felelősségét a BKK Közút a káresetért, illetve 85 kárigényt utasított el, és 2,3 millió forintot fizetett ki a károsultaknak. Jelenleg 46 kárigény felelősségi vizsgálata folyik.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sajtóosztályának korábbi nyilatkozata szerint 2011-ben úthiba okozta károk miatt 314 kárigényt nyújtottak be, amelyek közül 158 esetben (49,6 százalék) bizonyították kétséget kizáróan az igény jogosságát. Az átlagos kárérték 135 ezer forint körül alakult 2012-ben, és 226 kátyú okozta kárigényt jelentettek be a Fővárosi Önkormányzat kezelésében álló utakon. A Magyar Közút pedig arról számolt be: tavaly 560 kárbejelentést regisztráltak, és a jogosnak ítélt bejelentésekre 22,6 millió forintot fizettek ki.

Nagyjából tisztában vannak az emberek azzal, hogy kátyúbaleset esetén mit kell ahhoz tenniük, hogy az autójukban keletkezett kárt megtéríttessék, mégsem érvényesítik igényüket nagy arányban – mondta a hvg.hu-nak Kovács Kázmér ügyvéd. A Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke szerint „ennek oka a fáradságos és időigényes utánjárás”.
 
Kovács Kázmér szerint maga az eljárás nem bonyolult, a gyakorlatban sokan mégis úgy érzik, hogy nem éri meg. Fényképezni kell, kideríteni, ki a közút kezelője, annak ki a felelősségbiztosítója, a sérült alkatrészt gyakran be kell mutatni. „A biztosítóknak ráadásul lehetnek olyan mondvacsinált kifogásaik, amelyek további utánjárást igényelhetnek, sőt még az is előfordulhat, hogy a károsultnak a bíróságon kell az igazáért küzdenie. Az utánajárás költségei azonban alig peresíthetőek” – mondta Kovács Kázmér.

Legyen nálunk minden szükséges ahhoz, hogy dokumentálni lehessen a kátyút

Stiller Ákos

Megjegyezte, kátyúkárokért általában 40 ezer és 100 ezer forint körüli összeget fizetnek ki. Természetesen más a helyzet, ha az úthibába hajtás komolyabb következménnyel jár, fának megy valaki, vagy másik autóval ütközik. Ezekben az esetekben a rendőrök intézkedni fognak, de egy sima kátyúbaleset esetén nem feltétlenül szükséges rendőrt hívni, elég, ha az ember alaposan dokumentálja a történteket – hangsúlyozta az ügyvéd.

Mérőszalag az autóban

Legyen az autóban egy mérőszalag és egy fényképezőgép, vagy legyen olyan mobilkészüléke az embernek, amellyel fotó készíthető, hogy ha kátyúba hajt, akkor igazolhassa, hogy az autóban az út hibájából adódóan keletkezett kár – figyelmeztet a katyu.info arra, milyen előkészületekkel érdemes hazánk útjainak nekivágni. Hasonló tanácsokat adtak a Groupama Garancia Biztosító szakértői is, fontosnak tartva azt, hogy a káresetről rendőri jegyzőkönyv készüljön, ami a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke szerint nem szükséges.
 
A biztosító részéről a hatósági jegyzőkönyv felvétele mellett azt tanácsolják, hogy ha kell, és a futómű sérülése megengedi, az autós álljon félre, s úgy várja meg a rendőröket. Ezután a károsult keressen szemtanúkat, és készítsen egy tanúnyilatkozatot az esetről, a dokumentumot pedig írassa alá. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a fényképeket a kátyúról nem közvetlen közelről kell elkészíteni, hanem úgy, hogy felismerhető legyen a környék is. A káreset helyének beazonosítására meg kell adni a pontos címet, külterületi utak esetén pedig a kilométerszelvény számát.

A károsult gépjármű tulajdonosának minden esetben a közút fenntartójával szemben kell fellépnie annak érdekében, hogy a felelősség elismerésével megtérülhessen a kár. Amennyiben a közút fenntartója önkormányzat, két napon belül meg kell tennie a bejelentést. Ahhoz csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, kárigényeket (autó sérülése, ruházat sérülése, szállított tárgy sérülése stb.). Ha több autó is károsodott, akkor azt külön is be kell jelenteni, a gépjárművek sérüléseit külön-külön számolják el. Személyi sérülés esetén is ugyanez a sorrend, de ekkor az orvosi szakvéleményt is csatolni kell.

Minden tavasszal probléma a kátyú, amelyet nem bonyolult megszüntetni, és tőlünk nyugatra boldogulnak is vele – összegezte véleményét egy útépítőmérnök, neve elhallgatását kérve. Szerinte az, hogy Magyarországon nem tudják a kátyúkat eltüntetni, szakmapolitikai kérdés, mert pénzt kellene a karbantartásra költeni, ezzel szemben az úthálózatot folyamatosan elhanyagolják.

Régi utak, szélsőséges időjárás

Gáspár László kutatómérnök, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. munkatársa a hvg.hu-nak megerősítette ezt. Elmondta, bécsi kollégáktól tudja, hogy az osztrák főváros útjainak karbantartására 15-20-szor többet költenek, mint Budapesten. „Az utak felső, úgynevezett kopó rétege nagyon öreg, és mivel a bitumen évről évre merevebbé válik, 15 évenként cserélni kellene. Ezzel szemben a magyar fővárosban 25-30 éves utak vannak.” A szakember hangsúlyozta, fontos, hogy milyen vastag a pályaszerkezet, milyen minőségű, de a kátyú kialakulásában szerepe van az időjárás szélsőségeinek is.
 
„Az úthibák kialakulásában semmi különös nincs, csak a karbantartásukra kellene figyelmet fordítani” – mondta a kutatómérnök. Hozzátette: Magyarországon a kivitelezői munka minősége is rosszabb, mint Nyugat-Európában. „Van olyan külföldi építőipari cég, amely az anyavállalat országában megfelelő minőséget nyújt, nálunk viszont már kevésbé törekedik erre. Ezért lenne nagy szerepük a független minőségellenőröknek, de a megbízók általában sajnálják rájuk a pénzt” – közölte.